Aba Sámuel magyar király több alkalommal is követeket küld III. Henrik német-római császárhoz hogy békét kössenek, de a császár augusztusban nagy sereggel betör Magyarországra és ostrom alá veszi a Rábca-menti erődítményeket. Aba Sámuel jelentős engedményeket tesz, hajlandó visszaadni az 1030-ban elhódított területeket, elengedi a német foglyokat, kárpótolja István király özvegyét, Gizellát és 400 talentum aranyat fizet hadisarcként. Henrik elfogadja a feltételeket és elismeri Aba Sámuelt Magyarország jogos királyának.
Novemberben az 1038-ban megözvegyült III. Henrik feleségül veszi V. Vilmos aquitániai herceg lányát, a 18 éves Poitoui Ágnest.
Bölcs Jaroszláv sarcot követel a Bizánci Birodalomtól; Kónsztantinosz Monomakhosz császár ezt megtagadja. A Jaroszláv fia, Vlagyimir vezette kijeviek nagy flottával megtámadják Konstantinápolyt, de hajóhadukat a bizánci flotta (a bizánci krónikások szerint) vagy egy vihar (a kijevi évkönyvek szerint) megsemmisíti. A kijeviek egyik vezérét, Visatát és hatezer emberét foglyul ejtik.
A császárrá kikiáltott lázadó Geórgiosz Maniakész Konstantinápoly ellen vonul, de Thesszaloniké mellett csatát veszít és maga is elesik.
Hitvalló Eduárdot Anglia királyává koronázzák. Novemberben megfosztja birtokaitól anyját, Normandiai Emmát (aki állítólag behívta volna Magnus norvég királyt Angliába) és annak tanácsadóját, Stigand püspököt.
Nagy vend sereg tör be Jütlandra, velük tart a dán trónkövetelő Svend Estridsen is. Magnus dán és norvég király a lyrskovi csatában döntő győzelmet arat felettük és állítólag 15 ezer szláv esik el.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1043 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.