1039

Európa

• Júniusban köszvényben meghal a 48 éves II. Konrád német-római császár. Szívét és belső szerveit az utrechti, testét az általa alapított speyeri katedrálisban temetik el. Utóda fia, III. Henrik. Mivel Henriket még 1028-ban német királlyá koronázták, az utódlás simán lezajlik.
• Břetislav cseh fejedelem hazatér Lengyelországot kifosztó hadjáratából (Szilézia egy részét megszállva tartja) és követeket küld IX. Benedek pápához, kérve a prágai püspökség érsekségi rangra emelését. A mainzi érsek (amely alá Prága tartozott) hevesen tiltakozik és III. Henrik király sem hagyja jóvá a változást. Henrik felszólítja Břetislavot, hogy fizessen jóvátételt Lengyelország (amely német vazallus) kifosztásáért. Břetislav bűnbánatot gyakorol és túszként elküldi fiát, Spytihněvet a királyhoz; ezzel elhárítja az azonnali német beavatkozás veszélyét.
• Orseolo Péter magyar király a cseh-német konfliktusban a csehek oldalára áll és az év végén portyázó csapatokkal betör az Osztrák Őrgrófságba.
• III. Henrik katonákkal és pénzzel támogatja a hozzá menekült Kázmér lengyel fejedelmet, hogy hazatérhessen és visszaállíthassa a rendet Lengyelországban. A cseh dúlás után a lengyel főurak meghódolnak Kázmérnak, aki helyzetét megerősítendő, szövetséget köt sógorával, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelemmel. Kázmér a lerombolt Gniezno helyett Krakkóba helyezi székhelyét, amely egészen 1596-ig Lengyelország fővárosa marad.
• Meghal II. Konrád karintiai herceg. Mivel gyereke nincs, a hercegség visszaszáll rokonára, III. Henrik királyra.
• A Zaragozai táifában a Banú Húd nemzetséghez tartozó al-Musztaid elűzi Andalláh ibn Hakam emírt és megalapítja a Húdida dinasztiát.