1047

Európa

• Meghal Levente, I. András magyar király fivére.
• I. Kázmér lengyel fejedelem legyőzi Miecławot, aki a lengyel pogánylázadás során Mazóviában önálló kiskirályságot alapított.
• III. Henrik német-római császár tavasszal Rómából Dél-Itáliába vonul, ahol az ottani hercegségek ügyeit rendezi, elsősorban IV. Guiamar salernói herceg hatalmának letörésével: Capuát visszaadja IV. Pandulfnak, legerősebb normann vazallusait, Drogo de Hauteville apuliai és Ranulf Drengot aversai grófokat pedig közvetlen császári vazallusokká teszi.
• Henrik nyár elején visszatér Németországba és III. Welf altdorfi grófnak odaadja a Karintiai Hercegséget és a hozzá tartozó Veronai Őrgrófságot.
• Meghal VII. Henrik bajor herceg. Mivel gyermeke nincs, hercegsége visszaszáll Henrik császárra.
• Fogságban tartott fiának halála miatt III. Gottfried felső-lotaringiai herceg ismét fellázad Henrik császár ellen és csatlakozik hozzá V. Balduin flandriai, IV. Dirk hollandi és Hermann hainaut-i gróf is. Henrik megfosztja Gottfriedet hercegi címétől és odaadja Adalbert metzi grófnak.
• Októberben meghal az előző évben kinevezett II. Kelemen pápa. A kétszer lemondatott és egyszer önként lemondott IX. Benedek Bonifác toszkánai őrgróf támogatásával visszatér, fegyveresekkel elfoglalja a Lateráni palotát és egyházfővé nyilvánítja magát. A római papság követeket küld III. Henrikhez, aki Poppo brixeni püspököt nevezi ki pápává: ő a II. Damáz nevet veszi fel.
• A 18 éves Vilmos normandiai herceg I. Henrik francia király támogatásával a val-ès-dunes-i csatában leveri a normann bárók lázadását.
• 23 éves korában meghal Magnus norvég és dán király (a különböző források eltérnek halálának okát illetően, vagy hajójából esett ki és megfulladt, vagy a lováról esett le, vagy betegség miatt halt meg). A norvég koronát nagybátyja és uralkodótársa, III. Harald; a dánt II. Svend örökli.
• Kónsztantinosz Monomakhosz bizánci császár unokaöccse, León Tornikiosz fellázad és a hadsereg Adrianopoliszban császárrá kiáltja ki. Tornikiosz ostrom alá veszi Konstantinápolyt és kis híján el is foglalja, amikor visszaveri a védők kirohanását. Az anatóliai hadsereg azonban időben megérkezik, Tornikioszt elhagyják hívei, őt pedig elfogják és megvakítják.
• II. Kelemen pápa szentté avatja Wiborada német apácát, akit a kalandozó magyarok öltek meg 926-ban. Ő az első nő akit a Szentszék hivatalos eljárásban kanonizál.