Könyves Kálmán magyar király öccse, Álmos Németországba szökik és V. Henrik királytól segítséget kér trónigénye érvényesítésére. Henrik ezzel lehetőséget lát Magyarország vazallussá tételére és szeptemberben nagy sereggel ostrom alá veszi Pozsonyt. Ugyanakkor a német vazallus Svatopluk cseh fejedelem betör a Felvidékre és útközben fosztogatva csatlakozik Henrikhez.
Kálmán szövetségese, III. "Ferdeszájú" Boleszláv lengyel fejedelem betör Csehországba és magával viszi az előző évben elűzött cseh fejedelmet, II. Bořivojt is. Svatopluk sietve otthagyja Pozsony ostromát, mire a németek is kénytelenek visszavonulni; elvonulásuk fejében Álmos visszatérhet Magyarországra. Kálmán megtorlásul sereget küld Morvaországba, amelyet a lengyeleket kiűző Svatopluk meglepetésszerűen meg akar támadni; ám egy szemébe csapódó ág miatt megsérül és visszatér Prágába.
I. Bohemund antiochiai herceg tíz hónap után kénytelen feladni Dürrakhion ostromát, miután seregében járvány dúl, utánpótlását a bizánciak elvágták, az Adrián pedig a velencei hajóhad elvágta visszavonulását. A herceg I. Alexiosz császárral megköti a devoli békét, melyben vazallusi esküt tesz a bizánci császárnak.
48 évnyi uralkodás után 56 éves korában meghal I. Fülöp francia király. Utóda 26 éves fia, VI. "Kövér" Lajos. Lajos hadat üzen a feudális káoszba süllyedt ország rablólovagjainak és ostrom alá veszi Crécyi Hugó, valamint Aymon Vaire-Vache várát.
A keresztes hadjáratra induló Sigurd norvég király tavasszal elhagyja Angliát és az ibériai Galiciába hajózik, majd elzarándokol Santiago de Compostelába. Egy helyi úr felajánlja, hogy 5 ezer katonájával töltse nála a telet, de mikor az élelmiszerkészletek megcsappannak, a norvégok kifosztják az úr várát.
Tamím ibn Juszuf, Andalúzia almorávida kormányzója az uclési csatában súlyos vereséget már VI. Alfonz kasztíliai királyra; menekülés közben megölik Alfonz egyetlen fiát, Sanchót is.
II. Balduin edesszai gróf kiváltja magát és Courtenay-i Joscelint Dzsávali moszuli atabég fogságából, aki a váltságdíj mellett katonai szövetségkötést is követel tőlük. Balduin és Joscelin segítik Dzsávalit a szeldzsuk szultán által küldött Mavdúd ellen (akit viszont Tankréd antiochiai régens segít), de vereséget szenvednek.
I. Balduin jeruzsálemi király ostrom alá veszi Szidónt, de az egyiptomi flotta és egy damaszkuszi sereg megjelenése visszavonulásra készteti. Balduin ezután tíz éves fegyverszünetet köt Togtekin damaszkuszi emírrel.
A Toulouse-ból elűzött Bertrand gróf (IV. Rajmund fia) a Szentföldre érkezik, hogy megszerezze a Tripoliszi Grófságot, amelyet 6 éves féltestvére, Alfonz Jordán birtokol (Vilmos Jordán régenssége mellett). Vilmos Jordán nem hajlandó átadni a grófságot és I. Balduin király, valamint Tankréd közvetítése kell a felek kibékítéséhez és a grófság felosztásához (amely a gyakorlatban nem is létezik, mert Tripolisz még a szaracénok kezén van).
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1108 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
