II. István magyar király az ellenséges cseh-magyar viszony miatt betör Morvaországba (és a csehekkel szövetséges osztrákok területére is) és a határrégiót feldúlva nagy zsákmánnyal tér vissza.
Az előző évben V. Henrik császár által elűzött II. Paszkál pápa visszatér Rómába, de néhány nappal később, január végén, 63 éves korában meghal. A bíborosok a pápa kancellárt, II. Gelázt választják meg a helyére, akit a császár híve, Cencio Frangipane elfogat, de a római nép kiszabadítja. Az invesztitúrajogot a maga számára biztosítani kívánó Henrik bevonul Rómába (Geláz elmenekül előle), érvénytelennek nyilvánítja Geláz megválasztását és a bragai érseket nevezi ki az egyház élére, aki a VIII. Gergely nevet veszi fel. Geláz kiátkozza a császárt és az ellenpápát és júliusban visszatér Rómába. Rövidesen azonban a Frangipanik miatt ismét menekülnie kell és Franciaországba indul. Útközben felszenteli az akkor elkészült pisai dómot, majd októberben Marseilles-be érkezik.
V. Henrik a hercegek lázongása miatt ősszel visszatér Németországba és Itália kormányzását feleségére, Matildára bízza.
Genova és Pisa között tizennégy évig tartó háború kezdődik a Korzika és Szardínia fölötti uralomért.
I. Henrik angol király Normandiában háborúzik az Anjouk és VII. Balduin flandriai gróf ellen. A normandiai bárók egy része fellázad ellene, még a felesége temetésére sem tud hazautazni; helyzetét némileg könnyíti hogy az év végén Balduin fejbedöfik egy lándzsával és a következő évben bele is hal sérülésébe.
A toulouse-i zsinaton keresztes háborút hirdetnek az ibériai mórok ellen. Sok francia lovag csatlakozik Alfonz aragóniai királyhoz, aki visszafoglalja az Ebro völgyének városait, decemberben pedig magát Zaragozát is beveszi. Eközben III. Ramon Berenguer barcelonai gróf Tarragonát foglalja el.
61 éves korában meghal I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár. Utódja 32 éves fia, II. Ióannész, aki puccsszerűen biztosítja magának a hatalmat, hogy anyja, Eiréné (aki lányának férjét, Niképhorosz Brüennioszt támogatta) ne tudjon fellépni ellene.
Pierre Abélard klerikus filozófus titokban feleségül veszi szeretőjét, Héloïse-t. Amikor a lány gyámja erről tudomást szerez, felbérel egy csapat banditát, hogy kasztrálják Abélard-t.
I. Balduin jeruzsálemi király újabb hadjáratot vezet Egyiptom ellen és elfoglalja a magát megadó Pelusiumot. Egy régi sebe felnyílik és haldokolva szállítják vissza El-Arísig, ahol meghal. Mivel fia nincs, utódjául Bourcq-i Balduin edesszai grófot választják meg. Edesszát Courtenay-i Joscelin kapja.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1118 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
