Vlagyimirko Volodarevics halicsi fejedelem függetlenedni akar Kijevtől, ezért II. Vszevolod kijevi nagyfejedelem hadba vonul ellene. Vlagyimirko II. Géza magyar királytól, míg Vszevolod II. Ulászló lengyel fejedelemtől kér segítséget. A háborúban Vlagyimirko veszít és 1400 ezüsthrivnyát kell fizetnie a nagyfejedelemnek.
Öt hónap uralkodás után meghal II. Celesztin pápa. Helyére Gherardo Caccianemici dal Orso pápai kancellárt választják meg az egyház élére, aki a II. Luciusz nevet veszi fel. A pápa visszaköveteli a Capuai Hercegséget formális vazallusától, II. Roger szicíliai királytól, aki azonban campaniai birtokokat követel. Mikor Luciusz ezt visszautasítja, a király fia, III. Roger apuliai herceg feldúlja Campaniát, míg ősszel a pápa hajlandó nem lesz átadni a vitatott földeket. A vereségtől felbátorodott, Giordano Pierleoni (II. Anaklét ellenpápa fivére) vezette római szenátus fellázad a pápa ellen és kikiáltva a városi köztársaságot (comuna) magának követel a városon belül minden világi hatalmat.
Az angliai trónviszályban a trónkövetelő Matilda férje, V. Geoffroy teljesen megszállja Normandiát és kikiáltja magát a régió hercegének. Helyzete elismeréséért cserébe átadja Vexin grófságának felét VII. Lajos francia királynak.
A rablólovaggá vált Geoffrey de Mandeville volt essexi gróf egy portya során halálos sebet kap. Az általa alapított waldeni apátság nem hajlandó eltemetni és végül a londoni templomosok fogadják be holttestét.
Az első angliai vérvád során a helyi zsidókat vonják felelősségre Norwichi Vilmos tímárinas meggyilkolásáért.
Alfonz Jordán toulouse-i gróf megalapítja Montauban városát.
Felszentelik az első gótikus templomot, a Párizs melletti Saint-Denis székesegyházát.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1144 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.