1146

1146 más naptárakban
Gergely-naptár1146
Ab urbe condita1899
Bahái naptár-698 – -697
Berber naptár2096
Bizánci naptár6654 – 6655
Buddhista naptár1690
Burmai naptár508
Dzsucse-naptárN/A
Etióp naptár1138 – 1139
Hindu naptárak
Vikram Samvat1201 – 1202
Shaka Samvat1068 – 1069
Holocén naptár11146
Iráni naptár524 – 525
Japán naptár1806 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár3842–3843
Kopt naptár862 – 863
Koreai naptár3479
Muszlim naptár540 – 541
Örmény naptár595
ԹՎ ՇՂԵ
Szeleukida naptár1457–1458
Thai szoláris naptár1689
Zsidó naptár4906 – 4907

Évszázadok: 11. század – 12. század – 13. század

Évtizedek: 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek – 1150-es évek – 1160-as évek – 1170-es évek – 1180-as évek – 1190-es évek

Évek: 1141 – 1142 – 1143 – 1144 – 1145 – 1146 – 1147 – 1148 – 1149 – 1150 – 1151

Események

Európa

  • Borisz magyar trónkövetelő német zsoldosokkal meglepetésszerűen elfoglalja Pozsonyt. A 16 éves II. Géza király ostrom alá veszi a várost, de végül 3 ezer aranymárkáért megvásárolja a zsoldosok elvonulását. A támadásért Géza Jasomirgott Henrik bajor herceget és osztrák őrgrófot teszi felelőssé (aki valóban nagy támogatást nyújtott Borisznak) és Ausztriába betörve feldúlja a határvidéki területeket. Henrik herceg jelentős sereggel a magyarok ellen vonul, de a Fischa menti csatában súlyos vereséget szenved. Gézát a csata előtt nyilvánítják nagykorúvá és az év végén feleségül veszi jegyesét, Eufrozina kijevi hercegnőt.
  • II. Ulászló lengyel fejedelem elfogatja, megvakíttatja és kivágatja a nyelvét Piotr Włostowic sziléziai vajdának, akit árulónak tart. A népszerű vajdával való bánásmód miatt fellázadnak Ulászló ellen a fivérei, Jakab gnieznói érsek kiközösíti és elpártol tőle a nemesség is. A Kijevbe száműzött Włostowic sorsán felháborodva az ottani nagyfejedelem is felmondja az Ulászlóval kötött szövetséget. Ulászló előbb hasonló nevű sógorához menekül Prágába, majd III. Konrád német királyhoz és a segítségért cserébe vazallusi esküt ígér. A lengyel fejedelmi címet öccse, IV. "Göndör" Boleszláv veszi fel.
  • III. Konrád sereget gyűjt a lengyelországi hadjáratra, de az áradó Odera, valamint a meisseni és nordmarki őrgrófok vonakodása miatt a támadást végül elnapolják.
  • Miután III. Jenő pápa az előző évben meghirdette a második keresztes hadjáratot, VII. Lajos francia király márciusban, III. Konrád német király pedig decemberben felveszi a keresztet. A keresztes hadak gyülekezése – akárcsak az első hadjárat esetén – pogromokkal, a zsidók elleni támadásokkal jár.
  • A római köztársaság (comune) elűzi III. Jenő pápát, aki előbb itáliai városokban, végül Franciaországban keres menedéket.
  • A genovai flotta feldúlja a mórok uralta Baleári-szigeteket, majd hiábavalóan ostromolják a dél-ibériai Almeríát.
  • Az észak-afrikai kikötőket addig is rendszeresen fosztogató II. Roger szicíliai normann király hódító hadjáratot indít a mórok ellen: partra száll a mai Tunéziában és a környező muszlim sejkek behódolnak neki. Tengernagya, Antiochiai György eközben a líbiai Tripolit szállja meg fél évre, majd muszlim kormányzót hagy hátra.
  • A 25 éves III. Erik dán király – valószínűleg súlyos betegsége miatt – lemond a trónról. Kolostorba vonul és nem sokkal később meghal. Mivel törvényes gyereke nincs, örökösödési válság tör ki. A zealandi nemesek III. Svendet (II. Erik fiát), a jütlandiak pedig V. Knutot választják királynak. A két rivális király ideiglenesen békét köt és egyesítik erőiket a vendek elleni keresztes hadjárathoz.
  • II. Vszevolod kijevi nagyfejedelem hadat visel a függetlenedni akaró Vlagyimirkó halicsi fejedelem ellen és sikertelenül ostromolja Zvenyigorodot. Visszatér Kijevbe, majd 62 éves korában meghal. Utóda öccse, II. Igor Olgovics. A kijevi polgárok azonban elégedetlenek vele, mert nem váltja le a népszerűtlen tisztségviselőket, ezért felajánlják a trónt a perejaszlavli Izjaszlav Msztyiszlavicsnak. Miután a katonái átállnak az ellenség oldalára, Igor vereséget szenved és négy napig egy mocsárban bujkál, míg elfogják és bebörtönzik. A börtönben megbetegszik és átviszik egy kolostorba, hogy halála előtt szerzetesi fogadalmat tegyen. Igor felgyógyul és a kolostorban marad.
  • Először említik Brjanszkot.

Ázsia

  • Egyik rabszolgája meggyilkolja Imád ad-Dín Zangi moszuli atabéget. II. Joscelin edesszai gróf ezt kihasználva megpróbálja visszafoglalni Edesszát és be is jut a városba, de ostromeszközök híján a citadellával nem boldogul. Közben megérkezik Zangi fia, Núr ad-Dín Mahmúd (aki Aleppót örökölte) és szétveri a visszavonuló Joscelin seregét; maga a gróf is megsebesül. Núr ad-Dín elűzi a város összes lakosát, majd ostrom alá veszi Azaz várát, amit Joscelin sikeresen megvéd.
  • Eldiguz azerbajdzsáni atabég függetleníti magát a Szeldzsuk Birodalomtól és megalapítja az Eldiguzida dinasztiát.

Észak-Afrika

  • Tasfin ibn Ali almorávida emír előző évi halálát követően az almohád Abd al Mumin Marokkó jelentős részét megszállja, beleértve Fezt és ostrom alá veszi a fővárost, Marrakest.

Születések

Halálozások

Kapcsolódó cikkek

Fordítás

Commons:Category:1146
A Wikimédia Commons tartalmaz 1146 témájú médiaállományokat.