1504
Események
Határozott dátumú események
- január 9. – II. Ulászló magyar király szélütést kap.
- január 27. – II. Lajos saluzzói őrgróf halálával az özvegye, Foix-Candale-i Margit saluzzói őrgrófné régensként átveszi az uralmat az őrgrófság felett kiskorú fia, Mihály Antal saluzzói őrgróf nevében. (Margit uralkodik 1526-ig, a lemondásáig a fiával együtt, míg a fia, Mihály Antal 1526-tól egyedül a haláláig, 1528-ig.)
- január 31. – Franciaország átengedi Nápolyt Aragóniának, II. Ferdinánd aragóniai király a Nápolyi Királyság királya lesz III. Ferdinánd néven.
- február 29. – Kolumbusz Kristóf csillagászati ismereteit használja fel egy holdfogyatkozás során, hogy meggyőzze az indián bennszülötteket arról, hogy őt kell szolgálniuk.
- szeptember 8. – Firenzében felállítják Michelangelo Buonarroti Dávid című szobrát.
- szeptember 10. – III. (Jó) Károly savoyai herceg trónra lépése. (II. Filibert öccse, 1553-ban ehunyt.)
- november 7. – Kolumbusz Kristóf visszatér Spanyolországba negyedik útjáról, melyen felfedezte Közép-Amerika partjait a mai Belize és Panama között.
- november 26. – Kasztíliai Izabella halála után a lánya, II. (Őrült) Johanna örökli a kasztíliai trónt. (1504-től 1506-ig a távollétében az apja, II. Ferdinánd aragóniai király vitte az államügyeket. 1506-ban rövid ideig férjével, Habsburg (Szép) Fülöp főherceggel együtt uralkodott annak haláláig. 1507-től "őrültsége" miatt apja, II. Ferdinánd aragóniai király kineveztette magát régensnek a lánya helyett, majd Ferdinánd halála (1516) után Johanna elsőszülött fia, Habsburg Károly főherceg szintén csak a régensi címet viselte anyja mellett. A királynő névlegesen haláláig, 1555-ig uralkodott.)
Határozatlan dátumú események
- április – A magyar országgyűlés Perényi Imrét választja nádorrá. Törvényt hoz arról, hogy jobbágynak tilos a halászat és vadászat.
- az év folyamán –