3103 Eger

3103 Eger
Felfedezése
FelfedezőLovas Miklós
Felfedezés ideje1982. január 20.
Felfedezés helyePiszkéstető
NévadóEger
Alternatív név1982 BB
Pályaadatok
Epocha2009. június 18.
(2455000,5 JD)
Aphélium távolsága284 632 084 km
(1,903 CsE)
Perihélium távolsága135 675 921 km
(0,907 CsE)
Fél nagytengely210 154 003 km
(1,405 CsE)
Pálya excentricitása0,354
Orbitális periódus608,159 nap
1,67 év
Közepes anomália227,691°
Inklináció20,933°
Felszálló csomó hossza129,824°
Perihélium szöge253,954°
Perihélium átmenet2 461 302,4112899 julián dátum
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő1,5 km
Forgási periódus5,706 h
Albedó0,64
Abszolút fényesség15,38
A Wikimédia Commons tartalmaz 3103 Eger témájú médiaállományokat.

A 3103 Eger kisbolygó a színképe és pályájának naptávoli pontja alapján a Hungaria kisbolygók közé is tartozó, de az Apollo kisbolygókhoz hasonlóan napközelpontján a Föld pályáját is megközelítő kisbolygók egyike.

Fölfedezése

1982-ben fedezte fel egy magyar csillagász, Lovas Miklós. Nevét Eger városáról kapta.

Pályája

Az Eger földsúroló kisbolygó, a Földet megközelítő Apollo típusú kisbolygók közé tartozik. Pályájának félnagytengelye azonban kinyúlik a Hungaria típusú kisbolygók 2 csillagászati egységnyi távolságára. Pályájának naptávolsága, – mint a színképe is – mutatja a Hungaria típusú kisbolygókkal való kapcsolatát. Minden öt évben jut nagyobb földközelségbe. A legutóbbi ilyen esemény 2016-ban volt, a következő 2021-ben következik be.

Színképe, összetétele

Ahogyan a Hungaria kisbolygók színképe, úgy az Eger színképe is egyenletesen emelkedő görbe a látható tartományban. Az Eger is a legjobb visszaverő-képességű kisbolygók közé tartozik. A ráeső napfénynek 30 százalékát veri vissza.

Az Eger és a Hungaria kisbolygók színképtípusa E. Ez a színkép az ensztatitos kondritok és az ensztatitos akondritok – az aubritok – színképéhez hasonló. Ma úgy tekintik, hogy az Eger a második olyan kisbolygó, amelynek az anyagáról erősen valószínűsítik, hogy ismert az anyaga. (Korábban ezt csak a 4 Vesta kisbolygóról gondolták). Ez a kőzetminta típus az aubritoké, az említtetett ensztatit akondritos meteorité.

Egy érdekesség

Amikor a németországi, nördlingeni becsapódási kráter anyagát elemezték, azt találták, hogy a nyomelemek alapján egy E típusú kondritos, vagy akondritos égitest becsapódása hozhatta létre a 25 kilométer átmérőjű Ries-krátert.

Kapcsolódó szócikkek

Irodalom

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 "JPL Small-Body Database Browser". Hozzáférés: 2009. augusztus 22.

További információk