| 3103 Eger | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Lovas Miklós |
| Felfedezés ideje | 1982. január 20. |
| Felfedezés helye | Piszkéstető |
| Névadó | Eger |
| Alternatív név | 1982 BB |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 284 632 084 km (1,903 CsE) |
| Perihélium távolsága | 135 675 921 km (0,907 CsE) |
| Fél nagytengely | 210 154 003 km (1,405 CsE) |
| Pálya excentricitása | 0,354 |
| Orbitális periódus | 608,159 nap 1,67 év |
| Közepes anomália | 227,691° |
| Inklináció | 20,933° |
| Felszálló csomó hossza | 129,824° |
| Perihélium szöge | 253,954° |
| Perihélium átmenet | 2 461 302,4112899 julián dátum |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 1,5 km |
| Forgási periódus | 5,706 h |
| Albedó | 0,64 |
| Abszolút fényesség | 15,38 |
A Wikimédia Commons tartalmaz 3103 Eger témájú médiaállományokat. | |
A 3103 Eger kisbolygó a színképe és pályájának naptávoli pontja alapján a Hungaria kisbolygók közé is tartozó, de az Apollo kisbolygókhoz hasonlóan napközelpontján a Föld pályáját is megközelítő kisbolygók egyike.
1982-ben fedezte fel egy magyar csillagász, Lovas Miklós. Nevét Eger városáról kapta.
Az Eger földsúroló kisbolygó, a Földet megközelítő Apollo típusú kisbolygók közé tartozik. Pályájának félnagytengelye azonban kinyúlik a Hungaria típusú kisbolygók 2 csillagászati egységnyi távolságára. Pályájának naptávolsága, – mint a színképe is – mutatja a Hungaria típusú kisbolygókkal való kapcsolatát. Minden öt évben jut nagyobb földközelségbe. A legutóbbi ilyen esemény 2016-ban volt, a következő 2021-ben következik be.
Ahogyan a Hungaria kisbolygók színképe, úgy az Eger színképe is egyenletesen emelkedő görbe a látható tartományban. Az Eger is a legjobb visszaverő-képességű kisbolygók közé tartozik. A ráeső napfénynek 30 százalékát veri vissza.
Az Eger és a Hungaria kisbolygók színképtípusa E. Ez a színkép az ensztatitos kondritok és az ensztatitos akondritok – az aubritok – színképéhez hasonló. Ma úgy tekintik, hogy az Eger a második olyan kisbolygó, amelynek az anyagáról erősen valószínűsítik, hogy ismert az anyaga. (Korábban ezt csak a 4 Vesta kisbolygóról gondolták). Ez a kőzetminta típus az aubritoké, az említtetett ensztatit akondritos meteorité.
Amikor a németországi, nördlingeni becsapódási kráter anyagát elemezték, azt találták, hogy a nyomelemek alapján egy E típusú kondritos, vagy akondritos égitest becsapódása hozhatta létre a 25 kilométer átmérőjű Ries-krátert.