44 Nysa

44 Nysa
Felfedezése
FelfedezőHermann Mayer Salomon Goldschmidt
Felfedezés ideje1857. május 27.
Felfedezés helyePárizs
NévadóNysa
Ideiglenes név
  • 1977 CE
  • A857 KA
Pályaadatok
Epocha2009. június 18.
(2455000,5 JD)
Aphélium távolsága416 321 746 km
(2,783 CsE)
Perihélium távolsága309 355 978 km
(2,068 CsE)
Fél nagytengely362 838 862 km
(2,425 CsE)
Pálya excentricitása0,147
Orbitális periódus1379,688 nap
3,78 év
Közepes anomália222,527°
Inklináció3,706°
Felszálló csomó hossza131,576°
Perihélium szöge343,031°
Perihélium átmenet2 461 042,1923449 julián dátum
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő70,64 km
Tömeg3,7×1017 kg
Átlagos sűrűség2,0 g/cm³
Felszíni gravitáció0,0197 m/s²
Szökési sebesség0,0373 km/s
Forgási periódus6,422 h
Albedó0,546
Színkép típusaE
Abszolút fényesség7,03
A Wikimédia Commons tartalmaz 44 Nysa témájú médiaállományokat.

A 44 Nysa egy igen jó fényvisszaverő képességű kisbolygó a kisbolygóövben. Egy kisbolygócsaládnak is névadója. Színképe alapján az E típusú aszteroidák közé tartozik.

Fölfedezése, fizikai tulajdonságai

A Nysát H. M. S. Goldschmidt fedezte fel 1857. május 27-én. Nevét a görög mitológiából kapta, Nysa mesés vidékéről.

2002-ben a finn Mikko Kaasalainen és munkatársai 63 fénygörbe fölhasználásával rekonstruálták a Nysa alakját. A fénygörbék az Uppsalai Kisbolygó-Fotometriai Katalógusban szerepeltek az elmúlt évtizedek méréseit összegyűjtve. A 44 Nysa alakja kúpos, amit úgy is lehet értelmezni, hogy kísérője van.

Színképi kapcsolata a 434 Hungaria kisbolygóval

Az E típusú színkép együtt jár a nagy fényvisszaverő képességgel a kisbolygók körében. Ezek a színképi tulajdonságok a meteoritok körében az enszatit kondritok és akondritok (aubrit) jellemzői is, ezért kapcsolat áll fenn ezek között a meteoritok és kisbolygók között is. Ebbe a csoportba tartozik a 434 Hungaria és a Földet is megközelítő (NEA) pályájú 3103 Eger kisbolygó is.

Az E(III) típusú színképű kisbolygók típusa a Nysáé

Amióta az E típusú kisbolygókat három színképi alcsoportra osztották (Hungaria-szerűek - E(I) típus - Angelina-szerűek - E(II) típus, és Nysa-szerűek - E(III) típus), a Nysa kisbolygó fontosabb szerephez jutott.

A Nysa-Polana dinamikus család

Pályája szempontjából is egyedi és típusos. A Polana kisbolygóval együtt róluk nevezték el a Nysa-Polana dinamikus családot, amely a kisbolygó övben, a 2,4 - 2,5 CsE távolságban kering. A dinamikus család tagjainak színképe megoszlik az E és az F színképi típus között.

Irodalom

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 "JPL Small-Body Database Browser". Hozzáférés: 2009. augusztus 25.
  2. ↑ Kaasalainen, M.; Torppa, J.; Piironen, J. (2002. március). "Binary structures among large asteroids". Astronomy and Astrophysics. 383 (3): L19–L22. Bibcode:2002A&A...383L..19K. doi:10.1051/0004-6361:20020015.

További információk