Nyugaton Magnentius császárt és Gaisót választják consulnak (keleten nem választanak új consult).
Március 15.: A Magnentius elleni polgárháborúval lekötött II. Constantius császár caesarrá nevezi ki másodunokaöccsét, Constantius Gallust és rábízza a keleti birodalomrész ügyeit. Kapcsolatuk megerősítésére feleségül adja hozzá nővérét, Constantinát.
Mire Gallus megérkezik Antiochiába, a palesztinai Diocaesarea városában fellázadnak a zsidók és meglepetésszerű támadással lemészárolják a római helyőrséget. Gallus lovassági parancsnokát, Ursicinust küldi a felkelés leverésére.
Szeptember 28.: a pannoniai Mursa (ma Eszék) mellett összecsap Constantius és Magnentius serege. A csatát Constantius nyeri, de mindkét fél súlyos veszteségeket (25-30 ezer főt) szenved. Az Aquileiába visszavonuló Magnentius lezárja az Itáliába vezető hegyi utakat.
Kína
Zsan Vej (a volt Kései Csao) állam trónbitorlója, Zsan Min árulással megöleti a korábbi uralkodó dinasztia utolsó képviselőjét, Si Csit. Az állam azonban gyakorlatilag szétesik: nyugati tartományaiban a ti nemzetiségű Fu Csien hadvezér kikiáltja a függetlenségét és megalapítja a Korai Csin államot; északot a hszienpejKorai Jen állam hódítja meg, a déli provinciák kormányzói pedig a Csin-dinasztiához dezertálnak.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 351 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.