Constantius császár sikeres hadjáratot vezet az alemannok ellen és Rómának kedvező békét kényszerít rájuk.
Constantius császár Gallusba vetett bizalma meginog a kormányzását illető panaszok miatt. Csökkenti a rábízott csapatok számát és elküldi hozzá Domitianus praetorianus prefectust, hogy küldje Gallust Itáliába. Domitianust (valamint Montius Magnus quaestort) Gallus lázadás szításával vádolja és felbujtására a katonái meggyilkolják őket.
Constantius lázadástól tart és magához rendeli előbb Gallus hadvezérét, Ursicinust, majd magát Gallust. Gallus útnak indul, de miután felesége, Constantia (Constantius nővére) Kis-Ázsiában meghal, visszatér Antiochiába.
Constantius megígéri Gallusnak, hogy társcsászárrá (augustus) nevezi ki. Gallus ismét elindul és útközben Konstantinápolyban megkoszorúzza a kocsiverseny győztesét, ami a császárok előjoga. Constantius felháborodik pimaszságán. Amikor Gallus Poetovióba (ma Ptuj) ér, letartóztatják, majd kivégzik.
Libanius, a neves filozófus és szónok Antiochiában nyit retorikai iskolát.
Kína
Huan Ven, a Keleti Csin-dinasztia hadvezére megtámadja a nemrég megalakult Korai Csin államot, jelentős hadi sikereket arat és eléri a fővárost, de Korai Csin császára, Fu Csien az élelmiszerkészletek összegyűjtésével visszavonulásra kényszeríti az éhező ellenséges sereget.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 354 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.