Gratianus társcsászárt és Equitiust választják consulnak.
A római erődépítések és királyuk meggyilkolása miatt feldühödött kvádok és szarmata szövetségeseik Pannóniát dúlják, bár a megerődített nagyobb városokat elkerülik. Az ellenük küldött két légiót megfutamítják. Valentinianus császár csak ősszel szerez tudomást a válságról, sietve békét köt az alemannokkal és sereget gyűjt a kvádok kiűzésére.
Africában Flavius Theodosius legyőzi a lázadó Firmus seregét. Firmus felkeresi a sivatagi törzseket, hogy gerillataktikával nyújtsa el a háborút, de a rómaiak agresszívan követik, így egyik törzstől a másikig menekül.
Valens császár el akarja távolítani Papaszt Örményország éléről és cselből találkozóra hívja Tarsusba. Papasz azonban gyanút fog és elmenekül, a római lovasság hiába üldözi. Végül Traianus hadvezér a császár megbízásából tárgyalásra hívja Papaszt és egy lakoma során meggyilkoltatja. Valens a király unokaöccsét, Varazdatészt ülteti az örmény trónra a neves hadvezér I. Museg Mamikonian régenssége mellett.
Meghal Auxentius, Mediolanum (Milánó) ariánus püspöke. Utódlásában az ariánusok és a niceai hitvallás követői nem tudnak megegyezni. A vitában Ambrosius, a provincia kormányzója próbál közvetíteni, mire a gyülekezet őt választja meg püspöknek. Ambrosius ezt először visszautasítja, mert nincs megkeresztelve és semmilyen teológiai képzettséggel nem rendelkezik, csak Gratianus császár bátorítására fogadja el a tisztséget.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 374 című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.