Január 19-én SirmiumbanGratianus császár hivatalosan is társuralkodóvá, a keleti birodalomrész augustusává emeli Theodosiust és rábízza a gótok elleni háború vezetését. A háború idejére rendelkezésére bocsátja a nyugati birodalomrészhez tartozó Illyricumot.
Theodosius új hadsereget állít fel, amelyhez szigorú sorozási rendeletet léptet életbe. Besorozzák a földműveseket, még akkor is, ha a katonáskodás elkerülésére megcsonkították magukat. Emellett barbár zsoldosokat fogadnak fel, többek között a Dunától északra élő gótokat is. Az egyik gót zsoldosvezér, Modares kisebb győzelmet arat Fritigern király felett, akinek csapatai szétszéledtek fosztogatni a Balkánon.
Gratianus visszavonul Galliába, hogy Augusta Treverorumból védje a rajnai határt a germán betörések ellen. Útközben egy új rendelettel gyakorlatilag visszavonja előző évi vallásszabadsági rendeletét.
Theodosius elűzi Démophiloszt, Konstantinápoly ariánus pátriárkáját, mert az nem hajlandó elfogadni a niceai hitvallást. Helyére Nazianzi Grégorioszt nevezi ki, akit előbb a feldühödött ariánusok sebesítenek meg, majd egy rivalizáló csoport titokban a filozófus Maximust szenteli fel pátriárkává. Grégoriosz a lemondást fontolgatja, de hívei elűzik Maximust.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 379 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.