A bizánci-gót háborúbanTotila osztrogót király megszállja Szicíliát, Szardíniát és Korzikát. A gót hajók a görög partokat fosztogatják. Iusztinianosz császár nagy sereget és flottát gyűjt a gótok ellen és annak vezetését unokatestvérére, Germanoszra bízza; ő azonban közvetlenül az indulás előtt meghal.
A lazicai háborúban a bizánciak előbb feladják Petra ostromát és perzsáknak sikerül új ellátmányt vinniük a városba, majd Besszasz vezetésével újabb, hatezres bizánci sereg érkezik és ismét ostrom alá veszik Petrát. A Lazicától északra élő abazgok (az abházok ősei) fellázadnak a lazicai uralom ellen és perzsa segítséget kérnek.
Chararic az északnyugat-hispániai ariánus szvébek királya állítólag országába hozatja Tours-i Szent Márton ereklyéit, amelyektől fia kigyógyul a leprából. Chararic és udvara áttér a katolicizmusra.
A Keleti Vej dinasztia régense, Kao Jang lemondatja Hsziaocsing császárt és Venhszüan uralkodói néven maga foglalja el a trónt, megalapítva ezzel az Északi Csi dinasztiát. Hsziaocsing egy hercegi címmel vigasztalódhat. A belpolitikai felfordulás hírére a Nyugati Vej dinasztia támadást intéz Északi Csi ellen, de Venhszüen visszaveri a seregüket.
India
Meghal Visnugupta, a Gupta Birodalom utolsó királya, az állam ezután szétesik, lokális dinasztiák uralkodnak területei fölött.
Amerika
Quiriguá maja városállamban megkezdődik az akropolisz építése (hozzávetőleges időpont).
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 550 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.