A bizánci-osztrogót háborúbanNarszész 25 ezres seregével Ravennából megindul Róma felé. A gótok elállják az útját, de a taginaei csatában döntő vereséget szenvednek, Totila királyuk is elesik. Narszész eléri Rómát, amelynek gót védői rövid ostrom után megadják magukat.
A gótok Teiát választják királyuknak, aki bosszúból legyilkoltatja az itáliai szenátorokat és túszként fogva tartott gyerekeiket.
Iusztinianosz császár Liberius vezetésével kétezres sereget küld Hispániába, ahol a vizigótok polgárháborújában Agila és Athanagild vetélkednek a hatalomért. A történetírók ellentmondásosan adják meg hogy melyik fél támogatására érkeznek, de Liberius hamarosan sorra szállja meg a dél-hispániai városokat.
A császár két nesztoriánus szerzetest küld Kínába, névleg missziós feladattal, de valójában azzal bízza meg őket, hogy csempésszenek ki selyemhernyópetéket Kínából. Az út két évig tart és a szerzetesek sikeresen teljesítik feladatukat, így megindulhat a selyemkészítés a Bizánci Birodalomban.
Naptárreform az örmény egyházban, ez az év az örmény naptár első éve.
Az Audoin vezette longobárdok az asfeldi csatában döntő vereséget mérnek a gepidákra; Thurisind gepida király fiát, Thurismodot is megölik. Iusztinianosz császár el akarja kerülni a longobárd hegemóniát a régióban és békekötésre kényszeríti a feleket, megmentve ezzel a gepida királyságot a megsemmisüléstől.
Cynric wessexi szász király elveszi Old Sarum várát a britonoktól.
Kelet-Ázsia
A dél-kínai Liang-dinasztia államában a meggyilkolt császár fellázadó öccse, Hsziao Ji legyőzi Hou Csing trónbitorló hadúr csapatait és eléri a fővárost, Csienkangot. Hou Csing csónakon menekül, de saját testőre megöli és testét átadja Hsziao Jinek. Az állam azonban a szétesés határán van, az északi tartományok kormányzói átálltak az Északi Csi és Nyugati Vej dinasztiákhoz, a nyugati tartományok pedig a szintén lázadó, magukat császárrá kikiáltó dinasztiatagok, Hsziao Csi és Hsziao Po kezén vannak. Az év végén Hsziao Ji is császárrá nyilvánítja magát és felveszi a Jüan uralkodói nevet.
A zsuanzsuanok addigi vazallusa, a türk Bumin kikiáltja függetlenségét és megalapítja a Türk Kaganátust. Legyőzi a zsuanzsuanokat és azok kagánja, Anaguj öngyilkos lesz. Bumin helyzete megerősítésére kínai hercegnőt vesz feleségül a Nyugati Vej dinasztiából. Néhány hónappal később azonban meghal és helyét fia, Isszik kagán veszi át; a birodalom nyugati felét azonban Bumin öccse, Istemi kormányozza.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 552 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
