A bizánci-perzsa háborúbanMaurikiosz hadvezér és III. al-Mundir, a szövetséges arab Gasszánidák királya a perzsa főváros, Ktésziphón ellen indít támadást. Előrehaladásuk azonban lelassul és egy perzsa hadsereg Észak-Mezopotámiába betámadva utánpótlási vonalaikat veszélyezteti; ezért visszafordulnak. A kudarcért Maurikiosz és al-Mundir egymást okolja.
Maurikiosz Konstantinápolyba utazik és meggyőzi II. Tiberiosz császárt, hogy al-Mundir összejátszik a perzsákkal. A császár a fővárosba hívja az arab királyt, ahol letartóztatják. Al-Mundir négy fia fellázad és rendszeresen betörnek bizánci területre.
Európa
A longobárdok kifosztják a Monte Cassinó-i kolostort. A szerzetesek Rómába menekülnek; később visszatérnek és újjáépítik az apátságot.
A frank Austrasiában meghal a 11. éves II. Chilperic helyett kormányzó régenstanács vezetője, Gogon. Helyét Wilperic veszi át, aki I. Chilperic neustriai király híve és szakít Guntram burgundiai király szövetségével.
A második mâconi zsinaton megtiltják hogy a zsidók apácákkal szóba álljanak és hogy nagycsütörtök és húsvét vasárnapja között az utcára lépjenek.
Ázsia
Meghal Taszpar, a Göktürk Birodalom kagánja. Ő unokaöccsét, Apát jelölte utódjának, de a kurultáj Isbarát választja vezetőül, míg a birodalom nyugati felét kormányzó Tardu, szintén fellép trónigényével; így belháború veszi kezdetét.
Jang Csien, a kínai Északi Csou dinasztia régense lemondatja a 8 éves Csing császárt és maga foglalja el a trónt. Ezzel megalapítja a Szuj-dinasztiát és felveszi a Ven uralkodói nevet. Röviddel később meggyilkoltatja Csinget és megöleti valamennyi férfi rokonát.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 581 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.