II. Tiberiosz császár békét köt az avarokkal. Átadja nekik a közel három éve ostromolt Sirmiumot, valamint három év alatt 240 ezer aranyat fizet, cserébe a város lakosságának békés elvonulásért. Közben a szlávok folyamatosan telepednek be a Balkánra, egészen a Peloponnészoszig.
Nyáron Tiberiosz megbetegszik, talán ételmérgezéstől, vagy megmérgezték. Augusztusban augustussá nevezi ki vejét, Maurikioszt, a következő napon pedig meghal.
Maurikiosz Ióannész Müsztakónt ("Bajszos János") nevezi ki a keleti hadak parancsnokává. Ősszel Ióannész a Tigris folyónál súlyos vereséget szenved a perzsáktól.
Leander sevillai püspök visszatér Konstantinápolyból, ahol a császár segítségét kérte Hermenegild lázadásához. Hermenegild, Liuvigild vizigót király fia, aki Sevilla királyának kiáltotta ki magát, feladja ariánus vallását és áttér a katolicizmusra. Liuvigild, aki eddig passzívan tűrte fia tevékenységét, most bevonul Méridába és száműzi a város katolikus püspökét, Masonát, miután az nem hajlandó átadni az általa őrzött ereklyét (Méridai Szt. Eulalia köntösét) az ariánus felekezetnek.
Kína
52 éves korában meghal Hszüan, a Csen-dinasztia császára. Utóda legidősebb fia, Csen Su-pao, akit ambiciózus öccse, Csen Su-ling megpróbál meggyilkolni, de az udvarhölgyek közbelépése miatt nem jár sikerrel. Csen Su-pao hamarosan felgyógyul sérüléseiből, de tehetségtelen uralkodónak bizonyul, aki az államügyek helyett inkább az irodalommal és a nőkkel foglalkozik.
Ven, a Szuj-dinasztia császára megtámadja a belháborúban lefoglalt türköket. Ugyanebben az évben a jórészt romos ősi főváros, Csangan mellett új székhely építését kezdi el, amelyet Tahszingnek nevez el.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 582 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.