| Avarok | |
| Régiók | |
| Avar Kaganátus, Frank Birodalom, Keleti Frank Királyság, Nagymorva Birodalom | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Avarok témájú médiaállományokat. |
Az avarok észak-ázsiai eredetű nomád nép, amely a 6. században Közép-Európába költözött és ott egy erős birodalmat hoztak létre. Több mint kétszáz évig ők voltak a legfontosabb hatalom a frank és a bizánci birodalom között. A birodalmuk, az Avar Kaganátus Baján kagán vezetésével (562–602) a fénykorát élte. Nagy Károly azonban hódító háborúi során legyőzte őket és így az avarok a 9. század elején elvesztették politikai jelentőségüket, nem sokkal később kulturális identitásukat is.
Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is sokáig vitatott volt. Sok történész már a 18. század végétől a Kínától északra fekvő, a mai Mongólia területén létrejött Zsuanzsuan Birodalomhoz kötötte az eredetüket. A hsziungnukkal és a heftalitákkal is kapcsolatba hozzák őket.
Az avarokat hagyományosan a zsuanzsuanokkal azonosították. Sok történész szerint a fő zsuanzsuan törzsek mongol nyelvűek voltak, de számos török törzset is leigáztak és magukba olvasztottak.
A 2020-as évek archeogenetikai kutatásai megerősítették, hogy az avarok 7. századi vezető rétege egyértelműen visszavezethető a mai Mongólia területére, annak is a Zsuan-zsuan időszakára (i. u. 330–552), ahol a 6. század közepén a zsuanzsuanok birodalmának hanyatlása, illetve a türkök felemelkedése távozásra kényszerített egy nagyobb nomád népcsoportot. Az emberiség történetének egyik leggyorsabb népvándorlása során nyugat felé haladva az avarok hat év alatt a Kaukázustól és a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppevidékre érkeztek, ahol több nomád törzset is behódoltattak, majd tovább vonultak és tíz év múlva a Kárpát-medencét aztán már ez a vegyes, különféle sztyeppei forrásokból összeálló népesség foglalta el.
A vezető réteg zárt csoportja genetikailag 90%-ban belső ázsiai eredetű, és az avar honfoglalás után is még bő fél évszázadig nem keveredett a helyiekkel. A maradék 10% nyugati genetikai komponens is még Ázsiából érkezett, amit az mutat, hogy ezt a vonalat a késői zsuanzsuan korszak egyik előkelőjében is kimutatták. Az avar elit családi kapcsolataiban az apai vonal a domináns, de a változatos ázsiai anyai vonalak azt jelzik, hogy az avar honfoglalásban a nők is nagy szerepet játszottak.
Az avarok vezették be először a kengyelt Európában és gyakorlatilag semmilyen írott forrást nem hagytak maguk után.







A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. A Kaukázusban élő mai avarokkal való kapcsolatuk vitatott.
Kárpát-medencei történetük során korai avar kort és késő avar kort különböztethetünk meg. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja (onogur magyarok).
Toharisztánban 456-ban a Heftal-dinasztia került hatalomra, amelyről Toharisztán lakóit heftalitáknak nevezték. A dinasztiaalapító I. Khingila király (kb. 430–490) szoros törzsszövetségben egyesítette a területen élő uar és hjóno törzseket, amelyek ettől kezdve a heftalita név mellett uarhun néven is szerepelnek a forrásokban. A név a bizánci történetírónál, Priszkosz rétornál is előfordul, aki néhány évvel Attila király európai hun birodalmának bukása után, 463 körül arról ír, hogy a szavirokat megtámadták a közép-ázsiai uarhunok. Az uar-avar azonosságot feltételezve, ez az avarok legkorábbi ismert európai említése. (Ehhez kapcsolódik a magyar várkony szó, ami valószínűleg az avarok magyar elnevezése volt.)
A heftalitákat vagy uarhunokat a szanszkrit források húna és svetahúna („fehér húna”, azaz fehér hunok) néven emlegették, miután azok betörtek Indiába.
552-ben a türkök megdöntötték a zsuanzsuanok birodalmát, majd nyugat felé hatalmas területekre terjesztették ki uralmukat és a heftalitákat is legyőzték. Ezzel egy időben indul meg az avarok vándorlása Kelet-Európába. 558-ban már avar követek jártak Bizáncban. Teofanész bizánci történetíró így emlékezett meg róluk:
„...bejött Bizáncba azoknak, akiket avaroknak mondanak, a furcsa népe s összefutott az egész város a megnézésükre, mert soha ilyen népet még nem láttak. Hátul nagyon hosszú volt a hajuk szalagokkal megkötve és befonva. Egyéb viseletük a többi hunokéhoz hasonlított.”
567-re meghódították a Fekete-tengertől északra élő onogur-bolgárokat (utrigurok és kutrigurok), valamint a szlávokat (antok). 567-ben uralkodójuk, az Al-Duna mentén tartózkodó Baján kagán szövetséget kötött a Kárpát-medencében élő longobárdok királyával Alboinnal, aki ennek következtében legyőzte az itt uralkodó gepidák királyát, Kunimondot. Az avar szomszédságot túl fenyegetőnek érezve végül a longobárdok 568 húsvétján állataikat hátrahagyva Észak-Itáliába vonultak, így az avaroké lett az egész Kárpát-medence, ahová a kagán a székhelyét is áttette.
576-ban II. Tiberiosz bizánci császár Valentinus vezetésével követséget küldött a nyugati türkökhöz, hogy a II. Justinus császár és a nyugati türkök első kagánja, Istemi közötti békeszerződést megerősítse, amiről Menandrosz bizánci történésztől értesülünk. Meglepetésükre a nyugati türk uralkodó, Turxanthosz – neve valószínűleg a Türk sad méltóságnevet adja vissza – nagy haraggal fogadta őket, szemükre hányva, hogy befogadták elmenekült alattvalóikat, az avarokat. Nagy nehezen tudták csak lecsillapítani, és részt kellett venniük az uralkodó apjának, a nemrég elhunyt Isteminek a gyászolásában.
Priszkosz rétor után csak Menandrosz és Theophülaktosz Szimokattész bizánci történészek tudósítanak újra az uarkhoniták néven említett avarokról. Theophülaktosz írja, hogy a türkök először a heftalitákat – más néven abdeleket – győzték le, majd az avarokat, de nem azokat az avarokat, akik 557-ben jelentek meg Bizáncban és Európában. Theophülaktosz azt állítja, hogy az Európába jött avarok nem azonosak a korábban Ázsiában élő avarokkal, hanem csak felvették a nevüket, hogy megfélemlítsék a többi népet, és valójában az oguroktól származnak. Theophülaktosz így őket „álavaroknak” (pszeudoavaroi) hívja. Ugyanakkor leírja, hogy két néprészüket uarnak és hunninak nevezik. Ez ugyanaz a kettős népnév, mint amivel korábban Toharisztánban találkoztunk (uar – hiungnu). Ugyanakkor a heftalitákkal való azonosság ellen szól, hogy Theophülaktosz határozottan különbözőnek állítja a két népet. A névfelvételről szóló történethez hasonló viszont már előfordult Tacitusnál is, úgyhogy költött is lehet a legenda. Ez a kérdés máig nem tisztázott, tehát az álavarokról szóló történet akár hamis is lehet. Bár úgy tűnik, a keleti népeknél nem ritka az a gyakorlat, hogy egy nép/csoport egy másik, félelmetes hírű népnek adja ki magát, ami akár félig igaz is lehetett, ha egyszer annak kötelékeiben éltek/harcoltak.
Az avarok 552-ben jelentek meg Európában, a Türk Birodalom fennhatósága elől menekülve, amikor átkeltek a Volgán 567-ben a longobárdokkal szövetségben birtokba vették a Kárpát-medence Dunától keletre eső részét, majd 568 húsvétja után – miután a szövetséges longobárdok állataikat hátrahagyva a később róluk elnevezett Lombardiába menekültek az avaroktól való félelmükben – az egykori Pannonia területét is.
Az Avar Kaganátus megalakítását 568-tól számíthatjuk, amikor a Kárpát-medence kizárólagos uraiként ide helyezték központjukat, ahol gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népcsoportok felett uralkodtak. A birodalom a 9. század elejéig állt fenn, amikor Nagy Károly Frank Birodalma és Krum bolgár kán dunai bolgár birodalma felszámolta. Nagy Károly az avarok leverése után határőrvidéket állított fel Pannoniában.
A Kárpát-medence avar kori népességének genomikai vizsgálata a 2010-es évektől vált lehetővé nagyszámú teljes genom elemzésével. A kutatások kimutatták, hogy a kora avar elit (Kr. u. 6–7. század) genetikai profilja szinte teljes egészében kelet-ázsiai eredetű, míg a köznép túlnyomórészt európai eredetű volt. A haplocsoportok elemzése alapján az avar elit férfiági vonalai ma gyakorlatilag nem találhatók meg a magyar népességben.
A kora avar elit férfiági vonalai között dominálnak a szibériai–mongóliai eredetű haplocsoportok (N1a1a1a1a3, Q1a2, C2), amelyek ma elsősorban a jakutok, evenkik, mongolok, burjátok és altaji török népek körében fordulnak elő. A nőiági haplocsoportok (D4, C4, F1b, A12a, Z1a) szintén kelet-ázsiai eredetűek, ami arra utal, hogy az avar elit családi egységként, nem pedig csak férfi harcos csoportként érkezett a Kárpát-medencébe.
A késő avar korban (7–8. század) az elit genetikai profilja kevertebbé vált, és megjelentek európai eredetű haplocsoportok is (I2a, R1b, E1b1b). A köznép genetikai összetétele azonban már a kora avar korban is túlnyomórészt európai volt, ami arra utal, hogy az avar uralkodó réteg egy kis létszámú, teljesen elkülönülten élő és házasodó elit volt.
A mai magyar népességben a kora avar elit kelet-ázsiai haplocsoportjai gyakorlatilag nem fordulnak elő. A magyar férfiak Y-DNS megoszlása főként európai eredetű haplocsoportokból áll (R1a-M458, R1b-U106/U152, I2a, I1, E1b1b, J2).
| Haplocsoport | Avar kori előfordulás | Mai elterjedés | Forrás |
|---|---|---|---|
| N1a1a1a1a3 (N‑Tat) | Kora avar elit | Finnország, Észtország, Szibéria, Jakutföld | Csáky et al. 2022 |
| Q1a2 (Q‑M25) | Kora avar elit | Altaj, Mongólia, Tuvaiak, Burjátok | Neparáczki et al. 2022 |
| C2 (C‑M217) | Kora avar elit | Mongólia, Mandzsúria, Burjátok, Tunguz népek | Gnecchi-Ruscone et al. 2022 |
| R1a‑Z94 | Kora és késő avar elit | Baskírok, Tatárok, Kirgizek, Üzbégek | Fóthi et al. 2024 |
| I2a1 | Avarkorszak köznépe | Balkán, Közép-Európa | Neparáczki et al. 2022 |
| R1b | Avar korszak köznépe | Nyugat-Európa | Neparáczki et al. 2022 |
| E1b1b | Avar korszak köznépe | Mediterráneum, Balkán | Neparáczki et al. 2022 |
| Haplocsoport | Avar kori előfordulás | Mai elterjedés | Forrás |
|---|---|---|---|
| D4 | Kora avar elit | Mongólia, Szibéria, Koreai-félsziget | Csáky et al. 2022 |
| C4 | Kora avar elit | Szibéria, Mongólia, Altaj | Csáky et al. 2022 |
| F1b | Kora avar elit | Kelet-Ázsia, Japán, Korea | Csáky et al. 2022 |
| A12a | Kora avar elit | Északkelet-Ázsia, Szibéria | Csáky et al. 2022 |
| Z1a | Kora avar elit | Finnország, Lappföld, Szibéria | Csáky et al. 2022 |
| H | Avarkor köznépe | Európa-szerte | Neparáczki et al. 2022 |
| U5 | Avarkor köznépe | Európa, különösen északi és keleti régiók | Neparáczki et al. 2022 |
| J | Avarkor köznépe | Közel-Kelet, Európa | Neparáczki et al. 2022 |
{{cite book}}: Check date values in: |accessdate= (súgó){{cite book}}: |work= ignored (súgó){{cite book}}: |work= ignored (súgó){{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link){{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |chapterurl= (súgó); External link in |chapter= (súgó)CS1 karbantartás: others (link)