A bizánci–perzsa háborúbanSáhén Vahúmanzádagán elfoglalja a Boszporusz partján fekvő Khalkédónt, ahonnan már láthatja Konstantinápolyt. Hérakliosz császár kétségbeesett békeajánlattal áll elő, hatalmas éves adót hajlandó fizetni és a perzsa sah dönthet a császár személyéről, gyakorlatilag perzsa vazallussá téve az államot. II. Huszrau sah azonban elutasítja az ajánlatot. Sáhén kivonul Kis-Ázsiából, feltehetően a készülődő egyiptomi hadjárat miatt.
Az avarok végigpusztítják Trákiát, egy hónapig sikertelenül ostromolják Thesszalonikit, és állítólag 270 ezer rabszolgát hurcolnak magukkal.
Európa
A bizánciak csapdába csalják és meggyilkolják Friuli fiatal hercegeit, Tassót és Kakkót. A trónt nagybátyjuk, II. Grisulf örökli.
Edwin berniciai király megtámadja és megszállja Elmet briton királyságát.
A wessexiek elleni harcban elesnek Sexræd és Sæward essexi királyok. A trónt az utóbbi fia, Sigeberht örökli.
Eadbald kenti király megkeresztelkedik. A hírre az előző évben Galliába menekült Mellitus londoni püspök visszatér Kentbe.
Kína
Országszerte felkelések törnek ki Jang császár ellen. Az egyik legjelentősebb lázadó, Li Jüan (Tang hercege és Jang császár unokatestvére anyai ágon) a türkök segítségével elfoglalja a korábbi fővárost, Csangant és trónfosztottá nyilvánítva Jangot, császárrá kiáltja ki annak 12 éves unokáját, Jang Jut.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 617 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.