A bizánci–perzsa háborúban a perzsák Sarbaraz vezetésével Egyiptomba vezetnek hadjáratot és jelentősebb ellenállás nélkül egészen Kürénéig megszállják a tartományt. Nikétasz kormányzó (Hérakleiosz császár unokatestvére) néhány hónapig kitart Alexandriában, de aztán a pátriárkával együtt előbb Ciprusra, majd Rodoszra menekül. A város egy éves ostrom után esik el.
Az egyiptomi gabonaszállítmányok elvágásával Konstantinápoly élelmiszerellátása válságossá válik és a császár megszünteti a hagyományos ingyenes gabonaosztást.
Meghal I. Adeodatus pápa. Utódjául V. Bonifatiust választják, de császári jóváhagyására csak 13 hónappal később, 619 végén kerül sor.
Ázsia
Jangot, a kínai Szuj-dinasztia császárát és rokonait saját főtisztjei meggyilkolják.
A felkelők vezére, Li Jüan herceg lemondatja a 13 éves Jang Ju bábcsászárt és maga foglalja el a trónt (nevét utólag fia változtatta Kao-cu-ra, "nagy alapítóra"). Ezzel a Szuj-dinasztiát a Tang-dinasztia váltja Kína élén.
A politikai helyzet továbbra is kaotikus, a Jang császár ellen lázadók egy része nem ismeri el Kao-cu uralmát. A parasztfelkelők vezére, a magát császárnak kikiáltó Hszüe Jü az év végén meghal és utána seregét szétszórják. Ősszel a Szuj-dinasztiához hű Vang Si-csung hadvezér legyőzi Kao-cu egyik legnagyobb riválisát, a trónra is esélyes Li Mi herceget, aki ezután behódol Kao-cunak. Vang Si-csung a meggyilkolt Jang császár unokáját, Jang Tungot kiáltja ki uralkodónak.
Meghal Seguj, a nyugati türkök kagánja. Utóda öccse, Tong Jabgu.
↑Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 61. o. ISBN9789633709535
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 618 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.