II. Kónsztasz bizánci császár, miután az első évben fegyverszünetet kötött Muávija szíriai arab kormányzóval és biztonságban tudhatja keleti határait, hadjáratot indít a balkáni szlávok ellen. Macedoniában győzelmet arat és az ottani szlávok egy részét áttelepíti Kis-Ázsiába.
Meghal Szamo, aki nagy szláv birodalmat hozott létre elsősorban a mai Cseh- és Morvaország területén. Halála után állama szétesik.
Az Ali kalifa és Muávija szíriai kormányzó közötti tárgyalások eredménytelenül érnek véget. Muáviját Szíriában kalifává kiáltják ki és hadvezére, Amr ibn al-Ász megszállja Egyiptomot.
Ali kalifa újabb sereget gyűjt, de tudomására jut, hogy a Muávijával való egyezkedést ellenző háridzsiták (akik szerint Allahra kell bízni az ítélkezést és fegyverrel kell leverni a kalifa ellen lázadókat) zavargásokba kezdtek. Ali a mai Bagdad közelében vívott nahraváni csatában szétveri őket, de így nem tud időben egyiptomi hívei segítségére sietni és a tartomány riválisa kezére kerül.
Japán
Japánban megismerik az iránytűt: kínai buddhista szerzetesek a Kínában évszázadok óta ismert "délre mutató szekeret" készítenek Nakano Óe trónörökösnek.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 658 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.