Nagy Károly frank király Hardrad türingiai gróf lázadásának leverése után az év végén Itáliába utazik. Firenzében tölti a karácsonyt, majd Rómába indul tovább. Mivel fenyegetve érzi magát a frankoktól, II. Arechis beneventói herceg békeszerződést köt a Nápolyi Hercegséggel.
A korábbi wessexi uralkodó, Sigeberht öccse, Cyneheard meggyilkolja Cynewulf királyt. A nemesség azonban nem támogatja trónigényét, hanem kivégzik Cyneheardot, a trónt pedig merciai támogatással Beorhtric szerzi meg. Riválisa, Ecgberht vereséget szenved és a frankokhoz menekül.
Eiréné bizánci régens zsinatot hív össze az ikontisztelet visszaállítására, de a gyűlést a képrombolást támogató katonák zavarják meg és inkább feloszlatják.
I. Adorján pápa Ostia és Todi püspökeinek személyében legátusokat küld Britanniába (597 óta először), hogy felmérjék az egyház ottani helyzetét.
Abbászida Kalifátus
Ali kalifa leszármazottja, al-Huszajn ibn Ali fellázad al-Hádí kalifa ellen. Megpróbálja uralma alá vonni Medinát, de a lakosság ellenáll, majd Mekka felé indul. A kalifához hű csapatok a fahhi csatában szétverik a felkelőket. Az egyik lázadó, a Mohamed prófétától származó Idrísz ibn Abdalláh Marokkóba menekül, ahol megalapítja az Idríszida dinasztiát.
22 éves korában meghal al-Hádí kalifa (halálának oka nem ismert, a történetírók szerint a hasában felfakadt fekély miatt halt meg, de az is lehet hogy saját anyja, a hataloméhes al-Hajzurán gyilkoltatta meg). Utóda öccse, Hárún ar-Rásíd.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 786 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.