Nagy Károly frank király hadjáratot indít az avarok ellen. Fia, Itáliai Pippin egy gyors mozgású lovas sereggel Friuliból indulva nyár elején feldúlja a Dráva völgyét. Károly (akit elkísér másik fia, Lajos) aratás után indul Regensburgból a két részre osztott fősereggel a Duna két partján. Az avarok kiürítik a határvidéket, így jelentősebb ellenállás nélkül halad a folyó mentén és elfoglalja Cumeoberg határerődjét (a mai Krems an der Donau-nál). A frankok a Rábáig nyomulnak előre, de ekkor egy járvány miatt lovaik 90%-a elhullik és ősz végére visszatérnek Regensburgba. A hadjárat során a királyt kísérő Sindpert regensburgi és Angilram metzi püspökök betegségben meghaltak.
Nagy Károly lekötöttségét kihasználva ismét fellázadnak a szászok.
Hisám córdobai emír megtámadja a keresztény Asztúriai Királyságot. Az asztúriaiak a Burbia folyónál lecsapnak a zsákmánnyal visszafelé tartó muszlimokra, de súlyos vereséget szenvednek. Az eredetileg diakónusból királlyá választott I. Bermudo emiatt lemond és kolostorba vonul. A trónt II. Alfonz (I. Fruela száműzetésben élő fia) foglalja el.
I. Æthelred northumbriai király bántatlanságot ígér Ælfwald volt király yorki katedrálisba menekült fiainak, Ælfnek és Ælfwine-nek, de amikor előjönnek, mindkettejüket vízbe fojtatja.
Észak-Afrika
Hárún ar-Rásíd kalifa orgyilkosa megmérgezi a Marokkóba menekült Idrísz imámot. Két hónappal később megszülető fiát, II. Idríszt 803-ban választják majd imámmá.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 791 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.