A vikingek Ragnar (talán Ragnar Lodbrok) vezetésével, 120 hajóval és 5 ezer harcossal felhajóznak a Szajnán, ismét kifosztják Rouent és Párizs felé veszik az irányt. Kopasz Károly nyugati frank király a folyó két oldalán követi őket a seregével, de a vikingek szétverik az egyik parton vonuló frankokat, mire a másik seregrész visszavonul. Ragnar kirabolja Párizst és csak azután távozik, hogy Károly 7 ezer font ezüstöt fizetett neki.
A vikingek felhajóznak az Elbán és elpusztítják Hamburgot, de a szászok ezt követően visszaverik őket.
Kopasz Károly békét köt az ellene lázadó II. Pippinnel és kiegyezik II. Lambert nantes-i gróffal is. Novemberben megtámadja Nominoe breton herceget, de a balloni csatában vereséget szenved; Bretagne ezzel függetlenné válik a frankoktól és 600 évig az is marad.
Kopasz Károly az udvarába hívja az ír Johannes Scotus Erigenát és megbízza a palota iskolájának vezetésével.
Máel Sechnaill ír király elfogja a dublini vikingek vezérét, Turgesiust és belefojtatja egy tóba.
Abbászida Kalifátus
Al-Vászik kalifa elrendeli 42, Amorion ostrománál elfogott bizánci főtisztviselő kivégzését, miután azok nem hajlandóak áttérni az iszlámra.
Kína
Vu-cung császár betiltja a buddhizmust és minden külföldi vallást (nesztoriánus kereszténységet, manicheizmust, zoroasztrizmust). 4600 buddhista kolostort és 40 ezer templomot rombolnak le, 260 ezer szerzetes és apáca kénytelen visszatérni a világi életbe.
↑Franciaország története. I. A kezdetektől a Bourbon-restaurációig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2005. 246. o. ISBN9789633897560
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 845 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.