I. Baszileiosz császár hadjáratot vezet a birodalom keleti határvidékén megtelepedett paulikiánusok ellen. Elfoglalja székhelyüket, Tephrikét és csatában megöli vezetőjüket, Khrüszokheirt.
Európa
Az Adalchis beneventói herceg fogságából kiszabadult II. Lajos itáliai császár Rómába megy, ahol II. Adorján pápa feloldozza a hercegnek tett esküje alól (miszerint nem próbálja megbosszulni a rajta esett sérelmet). A pápa ezután másodszor is császárrá koronázza Lajost, hogy megerősítse a fogság miatt megroppant tekintélyét.
Megbosszulandó Bari előző évi elvesztését, a szicíliai és észak-afrikai szaracénok ostrom alá veszik Salernót, de Lajos császár elűzi őket.
Northumbriában lázadás tör ki a viking bábkirály I. Ecgberht ellen és elűzik őt, meg Wulfhere érseket. A Londonban telelő yorki vikingek leverik a felkelést, majd a következő telet Torkseyben töltik.
Hastein viking vezér elfoglalja Angers-t. Kopasz Károly nyugati frank király ostrom alá veszi és a következő évben kiegyeznek és békét kötnek.
Konstantin skót király megöleti Arthgal strathclyde-i királyt, akinek trónját fia, Rhun (Konstantin sógora) örökli.
Meghal Fudzsivara no Josifusza régens, aki azután is megtartotta az ország kormányzását, hogy Szeiva császár nagykorúvá vált. Pozícióját fia, Fudzsivara no Motocune örökli, aki létrehozza magának a kampaku (nagykorú császár melletti régens) tisztséget.
↑Reinhard Barth: Pápák: Szent Pétertől XVI. Benedekig. Pécs: Alexandra. 2010. 97–98. o. ISBN9789633709535
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 872 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.