A magyarok Itália felé indítanak egy portyázó sereget. Stájerországban és Karantániában feldúlják a Mura és a Dráva völgyét, Laibachnál azonban Eberhard őrgróf és az aquileiai pátriárka megfutamítják őket.
I. Guaimar salernói herceg kolostorba vonul (ahol hamarosan meghal) és trónját fiának, II. Guaimarnak adja.
Szicíliában II. Ibráhim aglabida emír fia, Abdalláh nekilát a megmaradt bizánci erődök felszámolásának. Ostrom alá veszi Demonát, amikor hírét veszi hogy a bizánci sereg Calabriában gyülekezik. Átkel a Messinai-szoroson és megtámadja Reggio Calabriát. A bizánci helyőrség elmenekül és az arabok kifosztják a várost.
A Córdobai Emirátusban az Ommajjád-dinasztiából származó, de lázadó Ahmed ibn Muavija mahdinak nyilvánítja magát és dzsihádot hirdet a keresztények ellen. Megtámadja Zamorát, de az ostrom közben elesik.
Kínában az előző évben lemondatott Csao-cung császár kancellárja, Cui Jin és magas rangú katonák segítségével egy palotaforradalomban visszaszerzi trónját, az őt megbuktató eunuch klikk tagjait pedig kivégezteti.
Koreában a lázadó Kung Je herceg kikiáltja Gurjo (911-től Tebong) királyságát.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 901 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.