I. Ottó szász herceg fia, Madarász Henrik vezetésével sereget küld a Meissen környéki szláv dalemincek ellen. Azok a magyaroktól kérnek segítséget. Egymást követően két magyar sereg is a szlávok földjére érkezik, ahonnan kiindulva feldúlják Szászországot.
Konrád türingiai herceg meghal régi ellenségének, Babenberg Henrik frankóniai herceg utódaival vívott fritzlari csatában, ugyanakkor azonban két Babenberg-fivér is elesik a háromból. Gyermek Lajos német király Konrád fiának, Ifjabb Konrádnak ad igazat a viszályban, és átadja neki Frankónia hercegségét.
Bölcs Leó bizánci császár feleségül veszi szeretőjét, Zóé Karbónopszinát. A két (egymást követő) házasságot engedélyező ortodox egyház elítéli a házasságot, mert Zóé már a császár negyedik felesége.
A Himeriosz vezette bizánci flotta legyőz egy arab hajórajt az Égei-tengeren.
Abbászida Kalifátus
Ahmad ibn Kajgalag damaszkuszi kormányzó az előző évi egyiptomi felkelés leverése után Tarszoszból indulva betör a Bizánci Birodalomba, eljut a Halüsz folyóig és sok zsákmánnyal, valamint 4-5 ezer fogollyal tér vissza.
A kormányzó távollétét kihasználva a szíriai karámiták fellázadnak, ostrom alá veszik Damaszkuszt, majd Kúfát és karavánokat fosztogatnak.
Örményországban földrengés rombolja le Kargop kolostorát.
Kína
Az országot uraló Csu Ven hadúr a trón megszerzésére irányuló tervei alapján titokban megfojtatja Ho anyacsászárnőt, Aj bábcsászárral pedig kihirdetteti, hogy anyja egy szerelmi viszonya miatt lett öngyilkos.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 906 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
