A magyarok ismét Svábföldre vezetnek hadjáratot. A 16 éves Gyermek Lajos keleti frank király Augsburgnál gyűjti össze seregeit, de még mielőtt valamennyi csapata megérkezne, a magyarok a vártnál hamarabb rájuk támadnak. A június 12-én vívott első augsburgi csatában a magyarok a színlelt menekülés taktikájával elválasztják a frank nehézlovasságot a sereg többi részétől, majd a lovasság megsemmisítése után a menekülő gyalogság nagy részét is lemészárolják. A frank parancsnok, Gozbert gróf maga is elesik, Lajos királynak sikerül visszamenekülnie Augsburgba.
Tíz nappal később a Rednitz folyó mellett a magyarok szétverik a későn érkező frankokat és megölik vezetőjüket, Gebhard lotaringiai herceget. Lajos király békét kér, nagy hadisarccal váltja meg a magyarok kivonulását és éves adó fizetését is megígéri.
A northumbriai vikingek az előző évi angolszász támadást megtorlandó, betörnek Merciába. Az angolszászok a tettenhalli csatában legyőzik őket és megölik három "királyukat", Ingvart, Eowilst és Halfdant.
Vilmos aquitániai herceg megalapítja Cluny bencés kolostorát, amelyet – a korabeli gyakorlattól eltérően – közvetlenül a pápa fennhatósága alá helyez.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 910 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.