Gonosz Arnulf bajor herceg megtagadja az adófizetést a magyaroknak, ezért azok feldúlják Bajorországot (ahol Arnulf nem száll szembe velük, erőit várakba vonja vissza), majd továbbhaladva Svábföldön és a Rajnán átkelve Felső-Burgundiában fosztogatnak. Arnulf, valamint Erchanger és Burchard sváb grófok az Inn folyónál megtámadják és szétverik a zsákmánnyal hazafelé tartó magyarokat; állítólag csak 30-an menekülnek meg közülük.
Konrád német király feleségül veszi Arnulf anyját, Cunigundát (Luitpold őrgróf özvegyét; az őrgróf a pozsonyi csatában esett el).
III. Alexandrosz bizánci császár megtagadja az adófizetést a bolgároknak, ezért Simeon fejedelem hadat üzen. Nem sokkal ezt követően a 42 éves Alexandrosz meghal (állítólag lovaspóló közben túlerőltette magát). Utódja 8 éves unokaöccse, Bíborbanszületett Konstantin, aki helyett a Nikolaosz Müsztikosz pátriárka vezette régenstanács kormányoz. Kónsztantinosz Dukasz hadvezér fellázad és császárrá kiáltja ki magát, de a régenstanács híveivel való összecsapásban megölik.
Simeon fejedelem ellenállás nélkül eljut Konstantinápolyig és ostrom alá veszi a várost. Nikolasz pátriárka tárgyalásokat kezd és enged Simeon követeléseinek: hajlandó őt a bolgárok császárává (cárjává) koronázni és Konstantin császárt eljegyzik Simeon lányával (ezáltal a bolgár uralkodó a császár gyámjaként léphetne fel).
A vikingek megölik Gourmaëlont, Bretagne trónbitorló hercegét és uralmuk alá vonják a hercegséget.
A szicíliai szaracénok elűzik a Fátimida kormányzót, helyette egy Aglabida herceget, Ahmed ibn Horobot kiáltják ki emírjüknek és al-Muktadir kalifa védelmét kérik.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 913 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.