A magyarok újabb zsákmányszerző hadjáratot indítanak Németországba. Bajorországon áthaladva végigfosztogatják Svábföldet, Frankóniát és Türingiát. Megostromolják a fuldai apátságot; nem tudják elfoglalni, de Huoggi apát meghal az ostrom alatt. Ezután továbbhaladnak északra és kifosztják Brémát, majd a zsákmánnyal zavartalanul hazatérnek.
33 évesen meghal I. Spytihněv cseh fejedelem. Utóda öccse, I. Vratislav, aki segíti az országán áthaladó, Németország felé tartó magyarokat.
X. János pápa nagy dél-itáliai keresztény szövetséget hoz létre a Róma környékét fosztogató szaracénok ellen. A helyi hercegeken kívül a dél-itáliai bizánciak és I. Berengár itáliai király is küldenek csapatokat. A pápa személyesen vezeti a hadsereget és a gariglianói csatában szétverik a szaracénokat.
X. János pápa Rómába császárrá koronázza Berengárt.
Meghal Berengár hűtlenséggel vádolt felesége, Bertila (feltehetően megmérgezték). Berengár még ebben az évben feleségül veszi Vak Lajos provence-i király lányát, Annát.
Januárban Gízánál az Abbászidák döntő győzelmet aratnak az Egyiptomba betörő Fátimidákkal szemben. A fátimida kalifa fia, al-Kaim Alexandriába vonul vissza, majd a várost kénytelen harc nélkül feladni és visszatér Ifríkijába. A megszállt Kirenaika fellázad és kiűzik a fátimida helyőrségeket.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 915 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.