A régóta betegeskedő, valószínűleg az Arnulf bajor herceg elleni 916-os hadjáraton szerzett sebesülését kiheverni nem tudó I. Konrád német király decemberben meghal. Halálos ágyán Madarász Henrik szász herceget jelöli ki utódjának, mert őt tartja alkalmasnak a hercegek széthúzása miatt a szétesés felé tartó, magyarok által rendszeresen dúlt királyság összetartására. Öccsével, Eberharddal megígérteti, hogy lemond trónigényéről.
Az angolszászok és a skótok összehangolt támadást intéznek a northumbriai vikingek (Danelaw) ellen. II. Konstantin skót király megpróbálja elfoglalni az egykori Berniciát, de a vikingek királya, Ragnall a corbridge-i csatában visszaveri támadását. I. Eduárd angolszász király elfoglalja Stamfordot, míg nővére, Æthelflæd merciai királynő harc nélkül megadásra bírja Leicestert és igyekszik fellázítani a keresztény hitre tért vikingeket. A hadjárat közben a 48 éves Æthelflæd meghal. Mercia kormányzását lánya, Ælfwynn veszi át, de őt nagybátyja, Eduárd decemberben lemondatja. A Merciai Királyság ezzel gyakorlatilag megszűnik, bár egy darabig még bír némi autonómiával az Angolszász Királyságon belül.
Miután az előző évben elesett II. Guthrum, Kelet-Anglia viking királya, a dán erődök megadják magukat az angolszászoknak és Eduárd király annektálja a Kelet-angliai Királyságot.
Idwal Foel és Hywel ap Cadell, a walesi Gwynedd és Deheubarth királyai vazallusi esküt tesznek I. Eduárdnak.
A koreai Tebong királyságában a hadsereg elűzi a zsarnokká vált Kung Je királyt és Vang Gon hadvezért kiáltják ki uralkodónak, aki megalapítja a Korjo-dinasztiát.
Apaocsi, a kitan Liao-dinasztia császára kínai mintára új, fallal körülvett fővárost alapít, amely a Linhuangfu ("Legfelsőbb város") nevet kapja.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 918 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.