Kihasználva az Ottó király és fia, Liudolf közötti német belviszályt, Bulcsú harka vezetésével nagy magyar sereg vonul be Bajorországba. Formálisan a lázadó Liudolfot és Konrád herceget segítik, de számos incidens, fosztogatás történik azok birtokain is. Virágvasárnapkor Konrád Wormsban fogadja a magyarokat és továbbvezeti őket az Alsó-Rajna felé, ellensége, Bruno kölni érsek (Ottó király öccse) birtokaira. Bulcsú feldúlja Utrecht környékét, majd a Maas völgyét és végigfosztogatja Németalföldet. Ostrom alá veszi Cambrait, amelynek falaival nem boldogul, de elvonulóban a védők kicsapnak az utóvédjére és megölik Bulcsú egyik rokonát. A magyar vezér felajánlja a környéken zsákmányolt javak visszaadását rokona holttesttért, de Cambrai polgárai nem bíznak benne és elutasítják a cserét. A magyarok miután hiába próbálják tüzes nyilakkal felgyújtani a várost, a Szt. Gengerich-apátságot pusztítják el. Ezután végigvonulnak Északkelet-Franciaországon, Burgundián, majd Provence-en és Észak-Itálián keresztül hazatérnek. Ez volt az utolsó sikeres nyugati kalandozó hadjárat.
Ottó király tárgyalásokat kezd a lázadókkal. A lagenzenni birodalmi gyűlésen Konrád herceg és Frigyes mainzi érsek meghódol, de mikor a király öccse, Henrik bajor herceg azzal vádolja Liudolfot, hogy ő hívta be a magyarokat, a tárgyalások megszakadnak. Liudolf a bajorországi Regensburgba vonul vissza. Útközben Nürnbergnál döntetlen csatát vív Ottóval, majd a király ostrom alá veszi Regensburgot. Két hónapnyi eredménytelen ostrom után (amely során a lázadó Arnulf bajor palotagróf elesik) Liudolf svábföldi birtokai felé vonul vissza, majd megegyezik az őt követő apjával.
Decemberben az arnstadti birodalmi gyűlésen lezárják a belviszályt. Liudolfot és Konrádot megfosztják sváb, illetve lotaringiai hercegi címeiktől, de személyes birtokaikat megtarthatják. A sváb hercegséget III. Burchard, a lotaringiait Bruno kölni érsek (Ottó öccse) kapja, az új mainzi érsek (miután Frigyes meghalt) Ottó törvénytelen fia, Vilmos.
Szeptemberben IV. Lajos nyugati frank király egy vadászat során egy farkast üldözve leesik a lováról és nem sokkal később belehal sérüléseibe. Utóda 13 éves fia, Lothár, akinek anyja, Gerberga kiegyezik a főúri ellenzék leghatalmasabb alakjával, Nagy Hugóval és támogatásáért cserébe átadja neki Aquitánia és Burgundia hercegségeit.
Meghal II. Alberic spoletói herceg, Róma princepse. Utóda fia Octavianus és Alberic a halálos ágyán megesketi a főurakat, hogy a pápai trón megüresedésekor őt fogják megválasztani egyházfőnek.
A northumbriai viking és angolszász főurak elűzik a két évvel korábban királyukul választott Véresfejszéjű Eriket és behívják Eadred angol királyt; ezzel megszűnik a northumbriai viking királyság. Eriket nem sokkal ezután meggyilkolják.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 954 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
