Folytatódik a háborúskodás a keleti határvidéken, Szajf al-Daula aleppói emírrel. Bíborbanszületett Konstantin császár Niképhorosz Phókaszt nevezi ki a keleti seregek főparancsnokának. Az ő unokaöccse, Ióannész Tzimiszkész vereséget szenved az emírtől, de ugyanakkor Niképhorosz fivére, León betör Szíriába, legyőzi és elfogja az emír védekezni hátrahagyott unokatestvérét.
A bizánci flotta Baszileiosz Hexamilitész vezetésével Tarsusnál elpusztítja Szajf al-Daula hajóhadát.
Theophülaktosz konstantinápolyi pátriárka egy lóról leesve belehal sérüléseibe. Helyére Konstantin császár egy szerzetest, Polüeuktoszt nevez ki.
Európa
Ottó német király fia, Liudolf miután lázadása után 954-ben békét kötött apjával, visszakéri a Sváb Hercegséget. Ottó ezt megtagadja, de Bruno kölni érsek javaslatára rábízza az Észak-Itáliába, II. Berengár király ellen küldendő sereg vezetését (bár Berengár lázadása idején a herceg szövetségese volt). Liudolf Verona mellett legyőzi Berengár fiát, Adalbertet és bevonul a királyság fővárosába, Paviába.
A Nyugati Frank Királyságban meghal Nagy Hugó herceg, a leghatalmasabb főúr. Birtokait fiatalkorú fia, Capet Hugó örökli; frank hercegi címét csak 960-ban ismeri el Lothár király.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 956 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.