9 Metis

9 Metis
Felfedezése
FelfedezőA. Graham
Felfedezés ideje1848. április 25.
Felfedezés helyeMarkree Observatory
NévadóMétisz
Alternatív név1974 QU2
Kisbolygókategóriakisbolygóöv
Pályaadatok
Epocha2004. július 14. (JD 2453200,5)
Aphélium távolsága400,548 Gm (2,678 CsE)
Perihélium távolsága313,556 Gm (2,096 CsE)
Fél nagytengely357,052 Gm (2,387 CsE)
Pálya excentricitása0,122
Orbitális periódus1346,815 d (3,69 a)
Átl. pályamenti sebesség19,21 km/s
Közepes anomália274,183°
Inklináció5,576°
Felszálló csomó hossza68,982°
Perihélium szöge5,489°
Perihélium átmenet2 461 602,0224307 julián dátum
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Méret235×195×140 km
Átlagos átmérő190 km
Tömeg~9·1018 kg
Átlagos sűrűség~2,7 g/cm³
Felszíni gravitáció~0,070 m/s²
Szökési sebesség~0,11 km/s
Forgási periódus0,2116 d (5,078 h)
Albedó0,243 (mértani)
Felszíni hőmérséklet~173 K
max: 282 K (+9° C)
Színkép típusaS típusú kisbolygó
Látszólagos fényesség8,1-től 11,83-ig
Abszolút fényesség6,28
Látszólagos méret0,23"-től 0,071"-ig
A Wikimédia Commons tartalmaz 9 Metis témájú médiaállományokat.

A 9 Metis (a görög Μήτις szóból) a legnagyobb kisbolygóövbeli aszteroida. Szilikátokból és fémes nikkel-vasból áll, így valószínűleg egy nagyobb kisbolygó magjának maradványa lehet, amely elpusztult egy korábbi ütközés során.

Méretösszehasonlítás: az első tíz kisbolygó a Föld Holdjához hasonlítva. A Metis második jobbról.

Felfedezése és neve

Andrew Graham fedezte fel 1848. április 25-én; ez volt az ő egyetlen felfedezése. Továbbá ez az egyetlen kisbolygó, amelyet Írországban végzett megfigyelések alapján fedeztek fel. Nevét a mitológiai Métisz után kapta. A Thetis nevet is javasolták, de visszautasították (ezt később a 17 Thetis kapta meg).

Átvonulások

A Metis nem kevesebb, mint 5 alkalommal vonult át egy-egy csillag előtt.

Jegyzetek

  1. ↑ "JPL kis égitestek adatbázisa".
  2. ↑ J. Torppa et al., Shapes and rotational properties of thirty asteroids from photometric data Archiválva 2015. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, Icarus Vol. 164, p. 346 (2003).
  3. ↑ A. D. Storrs et al., A closer look at main belt asteroids 1: WF/PC images, Icarus Vol. 173, p. 409 (2005).
  4. ↑ G. A. Krasinsky et al., Hidden Mass in the Asteroid Belt, Icarus, Vol. 158, p. 98 (2002).
  5. ↑ "PDS lightcurve data". Hozzáférés: 2007. december 25. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  6. ↑ "MSX Infrared minor planet survey (at PDS)". 2005. február 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2007. december 25.
  7. ↑ L. F. Lim et al., Thermal infrared (8–13 µm) spectra of 29 asteroids: the Cornell Mid-Infrared Asteroid Spectroscopy (MIDAS) Survey, Icarus Vol. 173, p. 385 (2005).
  8. ↑ asteroid lightcurve data file (March 2001)
  9. ↑ Donald H. Menzel and Jay M. Pasachoff (1983). A Field Guide to the Stars and Planets (2nd edition ed.). Boston, MA: Houghton Mifflin. 391. o. ISBN 0-395-34835-8. {{cite book}}: |edition= has extra text (súgó)
  10. ↑ M. S. Kelley and M. J. Gaffey, 9 Metis and 113 Amalthea: A Genetic Asteroid Pair, Icarus Vol. 144, p. 27 (2000).
  11. ↑ Graham, A.; New Planet, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Vol. 8, No. 6 (dated April 14, 1848.!), p. 146 (signed April 29, 1848; the discovery was first announced on April 27)
  12. ↑ Graham, A.; Metis, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Vol. 8, No. 7 (dated 1848. május 12.), pp. 147–150)
  13. ↑ W. M. Kissling et al., The diameter of (9) Metis from the Occultation of SAO 190531, Proceedings of the Astronomical Society of Australia Vol 9, p. 150 (1991).

További információk