| K6 | |
| 166 MHz-es AMD K6 mikroprocesszor | |
| Gyártás | 1997 április – 1998 |
| Gyártó | AMD |
| Max CPU órajel | 166 – 300 MHz |
| FSB sebességek | 66 MHz |
| Gyártás technológia méret | 0,35 µm, 0,25 µm |
| Utasításkészlet | x86, MMX |
| Magok száma | 1 |
| Magok nevei | Model 6, Little Foot |
| L1 gyorsítótár | 32 + 32 KiB (adat + utasítás) |
| Tokozás | 321 pines CPGA |
| Foglalat | Socket 7 |
| Tranzisztorok száma | 8,8 millió |
| Platform | asztali PC |
| Előd | K5 |
| Utód | K6-2 |
A Wikimédia Commons tartalmaz K6 témájú médiaállományokat. | |
A K6 mikroprocesszort az AMD bocsátotta ki 1997-ben. A modell legfőbb előnye, hogy pontosan ugyanakkora volt és ugyanolyan csatlakozókkal volt fölszerelve, mint az akkori létező Pentium márkájú CPU-k. Úgy is reklámozták, mint egy olyan terméket, mely az Intel Pentium II teljesítményét nyújtja, de jelentősen alacsonyabb áron. A K6-os processzor jelentős hatással volt a piacra és komoly konkurenciát jelentett az Intelnek.

A AMD K6 egy szuperskalár P5 mikroarchitektúrájú Pentium-osztályú mikroprocesszor, az AMD gyártotta, az AMD K5-ös processzort váltotta fel. Az AMD K6 a NexGen Nx686 mikroprocesszorán alapult, melyet a NexGen éppen akkor fejlesztett, amikor megvásárolta az AMD. Neve ellenére, mely azt sugallja, hogy a K5-ös processzor valamiféle leszármazottja, egy teljesen különböző kialakítás, mely teljes mértékben a NexGen fejlesztőcsapat alkotása, vezető processzortervezőjükkel, Greg Favor-ral az élén, melyet az AMD igényeihez alakítottak. A K6 processzor tartalmazott egy visszacsatolt dinamikus utasítás-átrendező mechanizmust, az MMX utasításkészletet, és egy lebegőpontos egységet (FPU). A processzor lábkompatibilis volt az Intel Pentiumokkal, ami lehetővé tette felhasználását a széles körben elterjedt Socket 7 aljzattal ellátott alaplapokban. Elődeihez, az AMD K5, Nx586, és Nx686 processzorokhoz hasonlóan a K6-os is dinamikus pufferelt mikroutasítás-szekvenciákká fordítja le futás közben az x86-os utasításokat. A K6-os egy későbbi változata, a K6-2, további lebegőpontos SIMD utasításkészlet-bővítést kapott, amely a 3DNow! nevet kapta.
A K6-ot 1997 áprilisában bocsátották ki, ekkor a processzor órajele 166 és 200 MHz volt. Ezt követte a 233 MHz-es változat, még ugyanebben az évben. Kezdetben az AMD K6 processzorokra a Pentium II-alapú teljesítményértékelési módszert alkalmazták (PR2). A PR2 teljesítménybecslést később elvetették, mivel ez pontosan ugyanazt a becsült frekvenciaértéket adta ki, mint a processzor valódi órajelfrekvenciája. A 266 MHz-es verziójú csip kibocsátása 1998 második negyedévére húzódott, amikorra az AMD be tudta vezetni a 0,25 mikrométeres gyártási folyamatot. Az alacsonyabb feszültség és a magasabb frekvenciaszorzó azt eredményezte, hogy a K6-266 nem volt 100%-osan kompatibilis néhány Socket 7-es alaplappal, akár csak a későbbi K6-2 processzorok sem. A K6 típus végső modellje az 1998 májusában megjelent 300 MHz-es egység volt.
Sokan úgy tartják, hogy a NexGen felvásárlása és az új K6-os processzor megalkotása adta meg azt a lökést az AMD-nek, ami által képes volt versenyben maradni a mikroprocesszorok piacán és konkurálni tudott az Intel Pentium II-es processzorával, ugyanis saját K6-os tervezetének jellemzői elmaradtak a NexGen terveitől.


{{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)Ez a szócikk részben vagy egészben az AMD K6 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.