A Phenom II az AMD többmagos, 45nm-es technológiával gyártott, az AMD K10 mikroarchitektúrán alapuló processzorcsaládja, mely az eredeti Phenom processzort követte. Az Advanced Micro Devices 2008 decemberében adta ki a Phenom II Socket AM2+ verzióját, míg a DDR3 támogatással rendelkező Socket AM3 változatokat, a három- és négymagos processzorok első sorozatával együtt, 2009. február 9-én adták ki. A kétprocesszoros rendszerek Socket F+ foglalatot igényelnek a Quad FX platformhoz. A következő generációs Phenom II X6 2010. április 27-én jelent meg. Fő alkalmazási területe a nagy teljesítményű asztali számítógépek.
A Phenom II-ben háromszorosára növelték a megosztott L3 gyorsítótár méretét, az eredeti Phenom sorozatban található 2MiB-ról 6MiB-ra,:3 ami akár 30%-os teljesítménynövekedést eredményez a teljesítménytesztekben.:9 Változás történt a Cool'n'Quiet technológia megvalósításában: míg az eredeti Phenom processzorban magonkénti alapon működik, a Phenom II-ben már a processzor egészére vonatkozik. Az AMD ezzel a megvalósítással a Windows Vista helytelen szálkezelését szándékozott javítani, emiatt az egyszálas alkalmazások egy üresjáratban lévő magon futhatnak, fele órajelen.:6 Ez a funkció a legtöbb alaplapon a BIOS beállításain keresztül letiltható, ami lehetővé teszi a testreszabást és a túlhajtást. A funkció jellege miatt csökkenti a CPU és RAM hatékonyságát az órajeltúlhajtás alatti működés során, viszont csökkenti az energiafogyasztást és a hőtermelést is.
A Phenom II (920, 940) Socket AM2+ foglalatú verziói nem előre-kompatibilisak a Socket AM3-mal. A Phenom II Socket AM3 foglalatú verziói visszafelé kompatibilisek a Socket AM2+-szal, bár ez függ a BIOS frissítéseket biztosító alaplapgyártóktól. A Phenom II tű/csatlakozó-kompatibilitása mellett az AM3 memóriavezérlő támogatja mind a DDR2, mind a DDR3 memóriatípusokat (max. DDR2-1066 és DDR3-1333), lehetővé téve a meglévő AM2+ felhasználók számára, hogy az alaplap vagy memória cseréje nélkül frissíthessék processzorukat. Ugyanakkor, hasonlóan ahhoz, ahogy az eredeti Phenom kezelte a DDR2-1066 memóriát, az aktuális Phenom II platformok csatornánként egy DIMM-re korlátozzák a DDR3-1333 használatát; másképp a DIMM modulok DDR3-1066-hoz igazodó órajelvezérlést kapnak. Az AMD állítása szerint ez a viselkedés a BIOS-nak köszönhető, nem a memóriavezérlőnek; több alaplapgyártó megoldotta ezt a problémát egy BIOS-frissítéssel. A kettős specifikációjú memóriavezérlő lehetőséget ad arra is, hogy az alaplapgyártók és rendszerépítők az AM3-at DDR2-vel párosítsák, szemben az Intel konkurens csipjeivel, melyek DDR3-at igényelnek.
A „Thuban” és a „Zosma” Phenom II processzorok támogatják az AMD Turbo Coreórajel-túlhajtási teljesítménynövelő technológiáját. Mikor nem minden mag aktív, illetve legalább a magok fele C1 alvó módban van, akkor a processzor a magok felénél megnöveli az órajelet legfeljebb 500MHz-cel (2,8-ról 3,3 GHz-re vagy 3,2-ről 3,6 GHz-re), a többi magot tétlenül hagyva. Amikor viszont az alkalmazás több magot igényel, mint a magok fele, akkor a processzor standard órajelen fog futni és minden mag be lesz kapcsolva. A zászlóshajó AMD Phenom II X6 1100T 3,3GHz-ről 3,7GHz-re vált.
Néhány csúcskategóriás AM3 processzor (x945 125W, x955 és x965) speciális tápellátási funkciót igényel, melyet gyakran „kettős energia-síknak” neveznek. Alapértelmezés szerint minden natív AM3 alaplap támogatja, azonban a legtöbb AM2+ alaplap nem, még az „AM3-ra optimalizált” vagy „AM3-ra kész” jelöléssel hirdetett alaplapok sem. A névleges sebessége alatt (azaz 800MHz-en) futó processzor, az órajel és a szorzó rögzített értéke eme inkompatibilitás tünetei. Ezt maga a processzor okozza: amikor észleli, hogy az alaplap nem biztosít kettős tápellátást, akkor a csip szorzóját 4x-es értéken rögzíti. Ez a probléma nem oldható meg BIOS-frissítéssel, azonban az AM2 és AM2+ alaplapok felhasználói továbbra is használhatják a Phenom II processzorokat, kivéve a 125 Wattos változatokat.
Az AM3 verziókkal kezdődően a Phenom II CPU-k két lapkán alapulnak, melyek az eredeti Deneb lapka négy maggal és az új Thuban lapka hattal. Ezeket öt sorozatba osztják a marketing szempontjából. Az első két sorozat a teljes lapkákon alapuló zászlóshajók. A másik három sorozat a Deneb típusú lapkákból készül lapkaválogatással, vagyis olyan lapkákkal, melyek valamilyen kis mennyiségű gyártási hibával gyártott csipek. Ezeken a csipeken az érintett részek le vannak tiltva és magukat a csipeket is alacsonyabb minőségű termékként jelölik meg.
A négymagos Phenom II processzor lapkájának szerkezeti vázlata
1000T sorozat: zászlóshajó X6 sorozat teljes processzormag-készlettel, bekapcsolt L3 gyorsítótárral és Turbo Core-ral
900T sorozat: az X6 sorozaton alapul, de két letiltott maggal és Turbo Core-ral
900-as sorozat: X4 sorozat teljes processzormag-készlettel és bekapcsolt L3 gyorsítótárral
800-as (eredeti) sorozat: ezek X4 csipek, bizonyos mértékű hibával az L3 gyorsítótárban; 2MiB le van tiltva, így a csip 4MiB L3 gyorsítótárral és teljesen működőképes magokkal rendelkezik; 805, 810, 820 és 830 jelű modellekként voltak kaphatók
800-as (második) sorozat: az Athlon II Propus négymagos processzorán alapuló, L3 gyorsítótár nélküli csipek, melyeket Phenom II néven forgalmaztak; a 840 és 850 számú modellekként voltak kaphatók
700-as sorozat: ezek csipjeiben egy mag le van tiltva, így ezekben három működő mag marad („X3” néven forgalmazták) és egy teljesen működőképes L3 gyorsítótárral rendelkeznek
500-as sorozat: ezekben a csipekben két mag van letiltva, így ezek két működő maggal („X2” néven forgalmazták) és egy teljesen működőképes L3 gyorsítótárral rendelkeznek
A Phenom II X2 és X3 egyes verzióiban egy vagy két mag „deaktivált” állapotban van, azért, hogy ezzel az AMD a piac alsó szegmensét célozhassa meg. Kívülről azonban a felhasználó nem tudja megállapítani, hogy a mag(ok) letiltása egyszerűen csak marketing okokból történt-e (és a letiltott magok valójában teljesen működőképesek), vagy azok valóban hardverhiba miatt voltak letiltva. A megfelelő alaplappal és BIOS-szal lehetséges feloldani a deaktivált magokat, viszont a siker nem garantált, mert a felhasználó belefuthat abba az esetbe, amikor egy vagy több magot valamilyen gyártási hiba (hibás szilícium) miatt deaktiváltak. Hardverrajongók weboldalai sok tapasztalati beszámolót gyűjtöttek össze az aktiválási kísérletekről és úgy találták, hogy azok az esetek körülbelül 70%-ában sikeresek voltak, de ezek a jelentések önbevallási torzítást tartalmazhatnak és ezen túllépve nem tudható, hogy a feloldott magok valóban hibamentesek-e.
Órajel-túlhajtás (overclocking)
Egy AMD Phenom II X4 840 négymagos CPU
Az AMD szerint a „Black Edition” (Fekete Kiadás) CPU-kat „úgy tervezték, hogy segítsenek szabadjára engedni a rendszer maximális potenciálját hangolható teljesítménnyel”. Ez azt jelenti, hogy a mag szorzója fel van oldva, megengedve a CPU sebességének változtatását az FSB vagy HyperTransport paramétereinek módosítása nélkül. Egy nem „Black Edition” CPU kiadáson a szorzó csak csökkentést enged meg. A szabványos processzorok lehetővé teszik az órajeltúlhajtást, bár nem olyan mértékben, mint egy ‘Fekete’ kiadású CPU.
A Phenom II CPU-sorozat az AMD CPU-k első olyan sorozata, melyek elég alacsony minimális működési hőmérséklettel rendelkeznek ahhoz, hogy támogassák az „extrém” hűtési módszereket, mint például a szárazjég, folyékony nitrogén vagy folyékony hélium alkalmazását a hűtéshez, ami a régebbi CPU-k egy hiányossága, amire „Cold Bug” elnevezéssel is hivatkoznak.
A 2009-es Las Vegas-i CES rendezvényen 2009. január 10-én Sami „Macci” Mäkinen (rekorddöntő órajeltúlhajtó) egy Phenom II X4 940 és egy DFI LANParty 790FXB-M2RS hardveren folyékony nitrogén és folyékony hélium hűtés kombinációjával a processzor órajelfrekvenciáját 6,5GHz-re emelte, amivel sikerült megdöntenie a 2005-ös világrekordot.
2009. április 30-án a LimitTeam nevű csoport sikeresen túlhajtott egy AMD Deneb 45nm-es Phenom II X4 955 (Black Edition) processzort, és eredményeiket elküldték a CPU-Z diagnosztikai program szervezőinek. A folyamat során a csoport az Asus M4A79T Deluxe alaplapját használta amely 140W-os AMD CPU-t támogat az AMD 790FX/SB750 csipkészletével. A csoport 7,127GHz sebességet ért el, megdöntve az előző 6,7GHz-es értéket.
Az extrém túlhajtás speciális felszerelést igényel és a közelében sincs annak, hogy mit várhat az átlagos felhasználó hagyományos léghűtést alkalmazva, akár drága, harmadik fél által gyártott hűtőventilátorokkal. Például a Phenom II X4 955 processzor maximális túlhajtott órajele hűtőborda és ventilátor használatával közel 4GHz.
↑AMD Phenom II Key Architectural Features, Advanced Micro Devices, 2010. május 14. dátummal az eredeti címről archiválva, hozzáférés: 2010. május 13., Az AMD Phenom II X6 1055T és 1090T processzorok egyaránt fel vannak szerelve az AMD új Turbo CORE technológiájával. Az AMD Turbo CORE egy teljesítménynövelő technológia, ami automatikusan átvált hat magról három turbózott magra azoknál az alkalmazásoknál, amelyek csak nyers sebességet igényelnek több magon. Turbo CORE módban az AMD Phenom II X6 1090T megváltoztatja a frekvenciát a hat magon 3,2GHz-ről három magon 3,6GHz-re, így ez az AMD eddigi leggyorsabb processzora.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Phenom II című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
"AMD Phenom™ II Processors" (angol nyelven). AMD. 2014. 2014. március 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. november 10.{{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó) – az AMD Phenom II archív weboldala
_CPU-top_PNr%C2%B00374.jpg)
_CPU-top_oblique_PNr%C2%B00373.jpg)
