Jenbach–Seespitz am Achensee-
vasútvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Seespitz am Achensee vasútállomása | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám (ÖBB): | 311 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 6,80 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1000 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális emelkedés: | Adhéziós 160 ‰ Fogasléc 25 ‰ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Legkisebb ívsugár: | Adhéziós 100 m Fogasléces 120 m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fogassínrendszer: | Riggenbach | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Achenseebahn témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Achenseebahn egy rövid, 6,7 km hosszúságú, 1000 mm-es nyomtávolságú fogaskerekű vasútvonal Ausztriában Jenbach és a névadó Achensee között. A vasútvonal 1889-ben nyílt meg és mind a mai napig gőzmozdonyos üzem van rajta.


1886-ban Theodor Friedrich Freiherr von Dreifuss javasolta Jenbach és az Achensee összekötését. A környékbeli falusiak aggályai ellenére a javaslatot támogatta a Fiecht-i kolostor, amely az Achensee tulajdonosa volt, és gőzhajókat üzemeltetett a tavon.
A vonal építésére vonatkozó engedélyt 1888. augusztus 1-jén adta meg I. Ferenc József császár. A vonalat a berlini Soenderop cég építette. A vonal hivatalos megnyitójára 1889. június 8-án került sor. A vonal eredetileg a gőzhajók kikötőjétől egy rövid távolságra végződött, mivel a tervek szerint a Seespitz állomás és a kikötő között felár ellenében poggyászszállítást kellett biztosítani. A vasútvonalat 1916-ban meghosszabbították egy új, a gőzhajókat kiszolgáló állomásig.
A vasút a második világháború alatt szállította a legtöbb utast, a háború után pedig fontos szerepet játszott a régió áru- és anyagellátásában. 1950-ben a Tiroli Vízművek (TIWAG) megszerezte a vasút részvényeinek többségét, majd 1979-ben azokat Achenkirch, Maurach és Eben településeknek adta át. Az árufuvarozás 1973-ban megszűnt. A vasútvonalat a TIWAG, a szövetségi kormány és a tartományi kormány támogatásával újították fel.
2008. május 16-án tűzvész pusztította el a jenbachi vasútállomás mozdonycsarnokát. Az 1-es számú mozdony megrongálódott, de helyreállították, akárcsak a mozdonycsarnokot. 2009-ben a csarnok felújítása befejeződött, és az 1-es számú mozdonyt is helyreállították.
Az üzemeltető társaság a 2010-es évek végén azt tervezte, hogy a vonalat turisztikai látványosságból elővárosi vasúttá alakítja át azáltal, hogy villamosítja és a jelenlegi végállomásról, Seespitzből Pertisauig meghosszabbítja. A gőzmozdonyok lecserélésére és a vonal meghosszabbítására vonatkozó terveket azonban az eredeti üzemeltető csődje óta határozatlan időre félretették.
2020. március 25-én a társaság fizetésképtelenné vált, miután a tiroli tartományi kormány elutasította a további finanszírozást.
2022-től az üzemeltetést az Achenseebahn Infrastruktur- und Betriebs- GmbH végzi, amelyet 2021. március 2-án alapítottak utódvállalatként. 2021 májusában az új üzemeltető társaság megkapta az engedélyt. Az irányítást és az üzemeltetést a Zillertalbahn vette át.. Az üzemeltetés 2022 áprilisában folytatódott.