Alan Smithee (más néven Allen Smithee) egy hivatalosan is használt álnév, amely az amerikai filmgyártásban terjedt el. Legtöbbször olyan filmrendezők vagy filmes szakemberek használják ezt a nevet, akik nem akarják felvállalni a valódi nevüket vagy meg akarják tagadni egy általuk rendezett alkotásukat annak minősége vagy kreatív nézeteltérések okára hivatkozva. 1968-ban használták először és egészen 2000-ig alkalmazásban volt, amikor is az Amerikai Rendezők Céhe (DGA) fel nem hagyott annak használatával. Ugyanakkor ma is találhatunk elszórtan példát erre a névre.
1968 előtt a DGA szervezete nem engedélyezte, hogy a rendezők bármilyen álnév mögé bújjanak egy kudarcra ítélt projekt esetén. Az első ilyen alkalomra A törvény éber őre című westernfilmnél került sor.
A film főhőse, Richard Widmark nem volt elégedett Robert Totten rendező munkájával, ezért lecserélték őt Don Siegelre. Mivel egyik filmrendező se érezte ezt a produkciót a saját szellemi termékének, ezért a DGA engedélyezte az álnév használatát. Az első választás az Al Smith névre esett, de ez a név már foglalt volt Hollywood-ban, így a vezetéknevet meg kellett változtatni. Egy legenda szerint a nevet a "The alias men", vagyis az álneves emberek angol szó anagrammájából tették össze.
A név később több változatban is felbukkant, de a legtöbb esetben Alan Smithee változat volt a leggyakoribb. Az elkövetkező évtizedekben (sőt visszamenőleg is) számos rendező bújt az álnév mögé, amit a DGA munkatársai titkokként megőriztek.
Évtizedekkel később már sok olyan filmes szakember is élt a lehetőséggel, akiknek munkáját a DGA nem tudta felügyelni. Egyre jobban lehetett sejteni, hogy ez a név nem is létezik.
A nyilvánosság az 1997-es Rendezte Alan Smithee: Égj csak, Hollywood! című alkotásban ismerhette meg szélesebb körben az álnevet. Az Arthur Miller rendezte és a Joe Eszterhas által írt történet szerint az Eric Idle alakította Alan Smithee egy kezdő filmes, aki meg szeretné tagadni a készülő, de borzasztónak ígérkező munkáját. Azonban ezt nem tudja, mert a filmesek által használt álneve pont az övé, ezért ellopja azok eredeti kópiáit. Azonban Miller és Eszterhas annyira összeveszett egymással, hogy a forgatókönyvíró a munkájába túlságosan beleszólt ezért kérte a DGA-t, hogy használhassa az Alan Smithee álnevet. A film bemutatását követően negatív visszhangot kapott (sokak, köztük Roger Ebert véleménye szerint is az évtized legrosszabb filmje lett), alig volt bevétele és még 7 Arany Málna díjat is elnyert.
A bukás ellenére még használták a filmesek az álnevet. 1999-ben Kiefer Sutherland a Szobalány kerestetik című munkájának újravágása miatt nem akarta felvállalni a projektjét. A rendezők céhe végül a név elkopására hivatkozva 2000-ben nyugdíjaztatta ezt az álnevet. Így a későbbiekben már Walter Hill Szupernova vagy Alec Baldwin Őrült út a boldogsághoz című filmjét más álnéven kellett kiadniuk.
A következő filmek esetében a bemutató idején a saját rendezőik neve szerepelt, de a TV-s újravágás vagy más ok miatt nem vállalták a későbbiekben saját nevüket:
{{cite web}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link)