Ampicillin

Ampicillin
IUPAC-név
(2S,5R,6R)-6-([(2R)-2-amino-2-fenilacetil]amino)
-3,3-dimetil-7-oxo-4-tia-1-azabiciklo[3.2.0]heptán-2-
karbonsav
Más nevek D-α-amino-benzilpenicillin
Kémiai azonosítók
PubChem 6249
ChemSpider 6013
EINECS-szám 200-709-7
DrugBank APRD00320
KEGG D00204
ChEBI 28971
ATC kód J01CA01, S01AA19
Gyógyszer szabadnév ampicillin
InChIKey AVKUERGKIZMTKX-NJBDSQKTSA-N
Beilstein 4300240
UNII 7C782967RD
ChEMBL CHEMBL174
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C16H19N3O4S
Moláris tömeg 349,40 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 40% orális
Metabolizmus 12–50%
Biológiai
felezési idő
kb. 1 óra
Fehérjekötés 15–25%
Kiválasztás 75–85% vese
Terápiás előírások
Terhességi kategória A (Au), B (U.S.)
Alkalmazás orális, intravénás

Az ampicillin félszintetikus penicillin (béta-laktám antibiotikum), amely az antibiotikum koncentrációtól, illetve az egyes baktériumfajtától függően baktericid, illetve bakteriosztatikus hatást fejt ki. Mint béta-laktám antibiotikum, penicillinkötő fehérjékhez kapcsolódva inaktiválja a baktériumsejtfal felépítésében szerepet játszó peptidázokat. Szerkezetében, mint aminopenicillin egy aminocsoport kapcsolódik a penicillin lapstruktúrához, így néhány Gram-negatív baktérium fehérjeburokkal védett membránján is át tud hatolni. Ezzel hatásspektruma szélesebb, mint a penicilliné.

A Ph. Hg. VIII.-ban három formában hivatalos:

Készítmények

Jegyzetek

  1. ↑ Gyógyszerészi kémia. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 718. o. ISBN 978-963-9879-56-0.
  2. ↑ "Dr. Kutasi József: Fermentációs biotechnológia, in Kempelen farkas Digitális Tankönyvtár". Hozzáférés: 2010. május 11.
  3. 1 2 3 "Ph.Hg.VIII" (PDF). Hozzáférés: 2013. április 28.[halott link]
  4. 1 2 "Egészségkalauz". Hozzáférés: 2010. május 11.
  5. ↑ "Egészségkalauz". Hozzáférés: 2010. május 11.