Aquavolon

Aquavolon
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Ország: Rhizaria
Rend: Aquavolonida
Nemzetség: Aquavolon
Bass et al. 2018
Típusfaj
Aquavolon hoantrani
Bass et al. 2018
Fajok

Az Aquavolon a Rhizaria a Cercozoa, Endomyxa és Retaria kládoktól független Aquavolonida csoportja Aquavolonidae kládjának 2018-ban elnevezett, de már 2009-ben környezeti DNS-ből észlelt típusnemzetsége.:828 Közeli rokona a Lapot gusevi.

Történet

Bár már 2009-ben is ismertek voltak környezeti csoportjai, csak 2018-ban fedezték fel David Bass et al. Adl et al. 2019-es rendszertanában az Aquavolonida egyetlen nemzetségeként szerepelt, bár Irwin et al. már 2018-ban felfedezték testvérkládját, a Lapot gusevit. Cavalier-Smith, Chao és Lewis 2018-ban az alapján, hogy kétostorú, nem amőboid, siklásra és úszásra egyaránt alkalmas klád, a Cercozoába sorolta, és e részben felszínhez kapcsolódó fenotípust a Cercozoa vagy az egész Rhizaria lehetséges közös ősi jellemzőjének tekintette.

Irwin et al. 2018-ban a Cercozoa tagjaként sorolták be az Aquavolonidát, ahová e nemzetség is tartozik, Adl et al. 2019-es és 2025-ös rendszertanában ezzel szemben a Rhizariának közvetlenül alárendelt klád.

Genetika

A Lapot gusevihez hasonlóan 2 szomszédos szubsztitúciója van a 25. hélix 3° tövének nem kötő részében: az YG helyén AU szerepel. Ezenkívül a 11. hélixben két kettős szubsztitúció (UA→GC, GC→C(U)G(A)), a 48. hélixben egy AT→C(T)G(A) szubsztitúció található.

Filogenetika

Adl et al. 2019-es rendszertana szerint az Aquavolonida a Tremulida lehetséges testvérkládja, ez és Irwin et al. 2018-as tanulmánya alapján pedig az Aquavolon a Lapot közeli rokona:


Aquavolonida
Aquavolon

Aquavolon hoantrani



Aquavolon dientrani



Lapot

Lapot gusevi



Tremulida

Tremula longifila




12. klád


Újabb rendszertanok szerint külön kládot alkothat az Aquavolonida a Tremulidától.

Az Aquavolon az Aquavolonida B kládjához tartozik.

Morfológia

2 sima szubapikális ostora eltérő mozgású, kinetoszómái egymásra merőlegesek, és legalább 1 fonál kapcsolja őket. Hátulsó kinetoszómája hosszú (>1 μm). Kissé rugalmas, nem lapos, középső laterális pontján bemélyedés található. Egyetlen kontraktilis vakuóluma és sejtmagja elöl van, ezenkívül több mitokondrium található csőszerű cristákkal. Gyorsan úszik, alkalmanként siklik. Mindig hossztengelye mentén forog.

Csekély metabóliával rendelkezik.

Életmód

Eukariótákat eszik. Talajban és édesvízi planktonban él, továbbá az A. dientrani ismert ingólápokban is, ott 3 különböző mikrobiotópban is észlelték. Tengerben 2022-ig nem ismert.