Története
Nemesi településként keletkezett a 12. században. 1245-től a Hont-Pázmány nemzetségbeli Becsend birtoka, majd halála után fiaié. A 14. században a nagytapolcsányi váruradalom, a 17. századtól a tavarnoki uradalom része.
Első írásos említése 1390-ben "Aranyas" alakban történik. 1715-ben 27 adózó háztartása volt. 1778-ban malom, 29 jobbágy és 52 zsellér háztartás található a településen. 1828-ban 63 házában 435 lakos élt. A 13.-14. században határában aranyat bányásztak, lakói később földművelésből, kézművességből, napszámos munkákból éltek.
Vályi András szerint "ZLATNIK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, fekszik Kis Vendéghez közel, mellynek filiája; földgye néhol tsekély termésű, szőleje nints, réttye, legelője elég van, fa szerszámokat is készítenek lakosai."
Fényes Elek szerint "Zlatnik, Nyitra vm. tót falu, Trencsén vmegye szélén: 433 kath., 5 zsidó lak. Van sok erdeje, üveghutája, melly csak közönséges üvegeket készit. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 717 | 699 | 680 | 689 |
|---|
| Különbség | |
-2,51 % |
-2,71 % |
+1,32 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 694 | 689 |
|---|
| Eltérés | | -0,72 % |
|---|
1910-ben 854, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 733 lakosából 726 szlovák volt.
2011-ben 672 lakosából 644 szlovák volt.
2021-ben 681 lakosából 655 (+2) szlovák, 1 (+1) magyar, 5 (+1) egyéb és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.
Szlovákia
é. sz. 48° 42′ 44″, k. h. 18° 07′ 19″48.712300°N 18.121900°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 44″, k. h. 18° 07′ 19″48.712300°N 18.121900°E
