Litó

Litó (Ľutov)
Litó zászlaja
Litó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1389
PolgármesterMiroslav Struhačka
Irányítószám957 03
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség177 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület8,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 16′ 50″48.775000°N 18.280556°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 16′ 50″48.775000°N 18.280556°E
Litó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Litó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Litó (1899-ig Luttow, szlovákul Ľutov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 7 km-re észak-északkeletre fekszik.

Története

A település feltehetően a 12. században szlovákok betelepülésével keletkezett. Első írásos említése 1389-ben a Mednyánszky család levéltárában fennmaradt okiratban történik. Ugróc várának uradalmához tartozott. A 13. század végén Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé lett. Később a Zay család birtoka, akik 400 évig tulajdonosok a községben. 1483-ban „Lythow” néven említik. 1485-ben csak négy adózó portája volt. Házai kezdetben fából épültek, lakói később agyagból, téglából építkeztek. 1555-ben mindössze két jobbágytelek és egy zsellérház állt a faluban. 1598-ban már malma és 15 háza volt a településnek. 1720-ban 7 adózóval rendelkezett. Első községi pecsétje 1733-ból származik. 1770-ben az urbárium szerint 24 jobbágy, 6 zsellér és 3 nincstelen család élt a községben. 1784-ben 31 házában 46 családban 257 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUTOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dezsérnek szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, fája, legelője, réttye van.”

1828-ban 29 háza volt 210 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lutov, tót falu, Trencsén vmegyében, az ugróczi uradalomban. Lakja 175 kath., 76 evang., 5 zsidó. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét.”

A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság129130167177
Különbség +0,77 % +28,46 % +5,98 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság176177
Eltérés+0,56 %

1910-ben 247, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 139 lakosából 137 szlovák volt.

2011-ben 138 lakosából 135 szlovák volt.

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

Külső hivatkozások