| Arno Geiger | |
 | |
| Született | 1968. július 22. (58 éves) Bregenz |
| Állampolgársága | osztrák |
| Nemzetisége | osztrák |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Kitüntetései | Lista
|
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | regény |
| Fontosabb művei | We are doing fine |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arno Geiger témájú médiaállományokat. | |
Arno Geiger (Bregenz, Ausztria, 1968. július 22. –) osztrák író.
Bregenzben született. Arno Geiger Wolfurtban (Vorarlberg) nőtt fel. Német filológiát, ókortörténetet és összehasonlító irodalomtudományt tanult Innsbruckban és Bécsben. 1993 óta szabadúszó íróként él. 1986 és 2002 között nyaranta a Bregenzi Fesztiválon videotechnikusként tevékenykedett. 1996-ban és 2004-ben részt vett a klagenfurti Ingeborg-Bachmann irodalmi versenyen.
Regényei közül magyarul először a Jól vagyunk jelent meg (Es geht uns gut, 2005) 2007-ben az Európa Könyvkiadó gondozásában, melyet a 2007-es budapesti könyvünnepen a szerző jelenlétében mutattak be. Ezzel a művével Arno Geiger a 2005-ös Frankfurti Könyvvásáron elnyerte a Német Könyvdíjat, és hosszú ideig őrizte helyét a bestsellerlisták élmezőnyében. A regény egy bécsi család három generációjának történetét meséli el 1938-tól napjainkig. A lapokon egy-egy utalás erejéig felsejlik a magyar történelem két jelentős fordulata is: Az 1956-os forradalom és a rendszerváltás.
Második magyar nyelven megjelent regénye A száműzött öreg király (Der alte König in seinem Exil, 2011) 2013-ban jelent meg szintén az Európa Könyvkiadónál.
2015-ben újabb regénnyel jelentkezett Selbstporträt mit Flusspferd (Önarckép vízilóval) címmel, melyet a müncheni Carl Hanser Verlag adott ki. „Egy szakítás, egy szerelem és egy víziló története” – ahogy a kiadó oldalán olvasható. Valójában a regény a felnőtté válás határán álló, 22 éves Julianról szól, aki átéli élete első szakítását egy lánnyal és ezt követően nem találja helyét a bécsi mindennapokban és így a világban. Julian állatorvosnak tanul és hogy kiábrándultságán enyhítsen, barátja ajánlására elvállalja egy törpe víziló gondozását, ami hamarosan megadja a nyár „alaphangját”, az állat csak eszik, ásít, alámerül és bűzlik. Megismerkedik Beham professzor Juliannál öt évvel idősebb újságíró lányával, a szeszélyes Aiko-val, aki rövid kapcsolatuk idején is többször a fiatal férfi értésére adja, hogy ne reménykedjen közös jövőben. Végül beismeri, hogy terhes és röviddel azután elhagyja a házat. Tíz évvel később Julian találkozik korábbi szerelmével, Judith-tal, aki egy súlyosan sérült, „a ház előtt” talált baglyot visz Julian rendelőjébe és feszélyezett beszélgetésükből kiderül, nem ismerik egymást többé, idegenné, megfejthetetlen talánnyá váltak egymás számára.
