| Arszenyjev (Арсеньев) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Tengermelléki határterület | ||
| Alapítás éve | 1895 | ||
| Irányítószám | 6923XX | ||
| Körzethívószám | +7 42361 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 46 543 fő (2025. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,4 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Arszenyjev témájú médiaállományokat. | |||
Arszenyjev (1952-ig Szemjonovka) város és városkörzet a Tengermelléki határterületen. Vlagyivosztoktól mintegy 160 km-re északkeletre fekszik az Arszenyevka (kínaiul Daubihe)-folyó, az Usszuri jobb oldali mellékfolyójának partján.
2005-ben 60,6 ezer lakosa volt, területe 39,4 km². Lakossága 56 750 fő volt a 2010. évi népszámláláskor.
1895-ben alapították óhitű orosz telepesek, majd 1901-ben Poltava környéki ukrán parasztok telepedtek le. 1937-ben megépült a falut Vlagyivosztokkal összekötő vasúti szárnyvonal, majd a következő évben munkástelepülési rangot kapott. 1952-ben várossá nyilvánították, egyben a neves felfedezőről és íróról, Vlagyimir Arszenyjevről nevezték el, aki 1912-ben járt itt.
A település gyors fejlődését a gépipar fejlesztésének köszönhette. 1940-ben alapították a Progressz repülőgépgyárat, amely ma is a legnagyobb foglalkoztató, főként helikoptereket állít elő. Az Aszkold hajógyár szintén a város gazdaságának meghatározó eleme. Mindkét nagyüzem állami tulajdonban van. A városban a fafeldolgozás és bútorgyártás is jelen van.
Arszenyjev idegenforgalmi célpont is, főként a 840 m magasságig felnyúló síterepeit látogatják sokan. A városban található Makszim Gorkij és Vlagyimir Arszenyjev (1972) emlékműve. A városi múzeum 1969-ben nyílt meg.