Bacher Simon

Bacher Simon
Született1823. február 1.
Liptószentmiklós
Elhunyt1891. november 9. (68 évesen)
Budapest
HázastársaTedesco Dorottya
GyermekeiBacher Vilmos, Bacher Emil, Ármin, Bernát, Miksa, Róza, Paula, Jozefa
Foglalkozásaköltő
Írói pályafutása
Jellemző műfajokvers

Bacher Simon (Liptószentmiklós, 1823. február 1. – Budapest, 1891. november 9.) magyar zsidó költő, író.

Élete

Munkáit héber nyelven írta. Sarja a híres Bachrach-családnak, melynek egyik őse rabbi Jair Chajim Bachrach, a „Ghavasz Jair” szerzője. A nikolsburgi, kismartoni és bonyhádi jesivákban tanult, ahol a talmud-tanulás mellett elsajátította a héber, német és francia nyelvet. Később kitűnően megtanult magyarul is. Hazatérvén szüleihez, kereskedői pályára lépett és amellett ellátta 1845 – 1849 közt a hit­község jegyzőségét is. 1852 – 1862 közt Szucsányban la­kott, mint a turóc megyei sójövedek felügyelője, egyszersmind az ottani zsidó iskola igazgatója is volt. 1862 – 1864 közt megint szülőhelyén lakott. 1864 és 1867 közt a Nyitra megyei Kosson haszonbérletben bírt birtokán gazdálkodott. Költői és írói hajlammal megáldott idealista létére ezen a pályán se bol­dogult anyagilag. Pestre költözött, ahol eleinte 1867–1874-ig könyvelő és 1874–1891-ig a Pesti Izraelita Hitközség pénztárosa volt. Bacher minden sza­badidejét a héber költészetnek szentelte. Gaz­dag és változatos érzelmi világát visszatükröztető, klasszikus héber nyelven írta költeményeit és fordította a magyar remekírók: Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Eötvös Károly, Arany János hazafias verseit. Az izraelita kongresszust megnyitása alkalmával héber ódá­val üdvözölte. Irodalmi működését már 1844-ben a „Bikkure Haittim” új folyamatában kezdte és folytatta 1891-ig bő termékenységgel a „Kochbe Jicchak”, a „Hamaggid”, a „Haivri” s más héber folyóiratokban. 1860-ban jelent meg első nagyobb műve : Philippson „Jojakim” című, német nyelvű drá­májának héber nyelvű fordítása ; 1865-ben Lessing „Nathan der Weise” című drámájának költői héber átültetése; 1868-ban „Zemirosz Haarec” (Hazafias dalok) cím alatt héberre fordított magyar költe­mények gyűjteménye. Halála után egyik fia, Bacher Vilmos kegyeletes emléket állított neki, 1894-ben kiadván összes műveit 3 kötetes gyűj­teményes munkában „Sáár Simon” cím alatt. (Bécs, 1894.)

Művei

Alkalmi költemények a koronázásra (1867), a zsidó kongressus megnyitására (1868), Eötvös József báró halálára (1871), a rabbiképző megnyitására (1877).

Források