| Bad Reichenhall | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Felső-Bajorország | ||
| Járás | Berchtesgadener Land járás | ||
| Polgármester | Dr. Herbert Lackner (CSU) | ||
| Irányítószám | 83435 | ||
| Körzethívószám | 08651 | ||
| Rendszám | BGL (1980-ig: REI) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 284 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 438 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 473 m | ||
| Terület | 39,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Bad Reichenhall weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bad Reichenhall témájú médiaállományokat. | |||
Bad Reichenhall egy Bajorországban található fürdőváros, (1890 előtti neve Reichenhall). Lakosainak száma 18 284 fő (2025. december 31.).
Bad Reichenhall a berchtesgadeni Alpok északi részén, a Saalach völgyében fekszik 470 méter magasan.
| Lakosok száma | 3312 | 13 351 | 13 048 | 16 907 | 17 137 | 17 443 | 17 951 | 18 456 | 19 087 | 18 284 |
| 1875 | 1950 | 1975 | 2011 | 2013 | 2015 | 2017 | 2021 | 2023 | 2025 |
Neve sokat elmond történetéből: ,,Bad’’, mivel 1846 óta fürdőváros; a ,,Reich’’ a Német-római Birodalomhoz való tartozását jelzi; a ,,Hall’’ a legtávolabbi múltra utal. Ez a kelta szó sót jelent, hiszen a környéken található sóbányákért a bajor hercegek és a salzburgi érsekek megtámadták egymást. 1158-ban Oroszlán Henrik városi rangra emelte. 1504 óta tartozik Bajorországhoz.
Gyógyüdülő, amelyet légzési és mozgásszervi betegségekben szenvedőknek ajánlanak.
Egyik szárnyában rendezték be a Helytörténeti gyűjteményt (Heimatmuseum). Itt látható néhány szép fa- és kőszobrászati emlék.
Erasmus Grasser, a középkor egyik nagy szobrásza készítette el a Grabenbach patak szabályozásának terveit. 1524-32 között építették a föld alatti medret. Ezen csónakkal lehet végighaladni. Díszes keretbe foglalták a források feltörésének helyszínét. A márványkút Grasser tervei alapján épült 1507-09 között. A sófőzdébe a 26%-os sótartalmú vizet a múlt században vezették be a környékről. 1809-ben épült a 80 km hosszú, fából ácsolt vezeték. Ez a szalinát Traunsteinnel és Rosenheimmel kötötte össze. 1817-ben pedig elkészült a 17 km hosszú berchtesgadeni vezeték Georg von Reichenbach tervei alapján
Ez egy 12. századi bajor fejedelmi vár maradványa.
A templom a 12. században épült különálló harangtoronnyal. A 16.- és a 19. században átalakították homlokzatát és belső berendezését. A kitűnő osztrák festőtől, Mortiz von Schwind-től származnak a szentély freskói és a Golgota állomásait megörökítő festmények.
Itt halt meg 1888-ban Ludwig Moralt festő, az esztergomi bazilika freskójának alkotója