Laufen

	Laufen
	; Laufen címere
	; Laufen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Berchtesgadener Land járás
Irányítószám	83410
Körzethívószám	08682
Rendszám	BGL; BGD; LF; REI;
Testvérvárosok	Lista Laufen
	Népesség
Teljes népesség	7333 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	207,85 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	394; 405; 423; m
Terület	35,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 56′, k. h. 12° 56′47.933333°N 12.933333°EKoordináták: é. sz. 47° 56′, k. h. 12° 56′47.933333°N 12.933333°E
	Laufen Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Laufen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Laufen témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Laufen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7333 fő (2025. december 31.). Laufen Oberndorf bei Salzburg és Saaldorf-Surheim községekkel határos.

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2025 között:

Lakosok száma	2149	4105	4222	6820	6839	6954	7169	7373	7541	7333
	1875	1950	1975	2011	2013	2015	2017	2021	2023	2025

Adatok: Wikidata

Fekvése

Pettingtől keletre, az osztrák határ közelében fekvő település.

Története

Laufen már az ókorban is fontos helynek számított. A Salzach folyón átvezető folyami átkelőjét a római korban a Castellum ad Loffi nevű katonai erőd őrizte.

Nevét először egy 1041-ben keltezett oklevél említette. 1278-ban létrejött itt a hajósok céhe, amelynek tagjai sajátságos bárkáikon sószállítással foglalkoztak.

1403-ban a rendkívül kedvező helyen megtelepült városka (a Salzachba benyúló félszigeten feküdt) vásárrendezési jogot is kapott.

Laufen 1830-ig Salzburghoz tartozott, a salzburgi hercegérsek nyaralóhelye volt.

Leírása

A városba két masszív városkapu vezet. Bűbájos főutcájának régi házai közül a 48. szám alatt található Lővenbraurei sörfőzde kapuboltozata a gótika ritka emléke. Keskeny mellékutcáit pedig régi gyámívek kapcsolják össze.

Plébániatemploma (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) Dél-Németország legöregebb gótikus csarnoktemploma. Az 1330-1332 közötti építésekor megőrizték a korábbi templom román stílusú tornyát. Az alacsony toronycsúcs szinte megbújik a meredek gótikus tetőszerkezet oldalában. A templom kívülről érintetlen maradt, belsőleg azonban 1770-ben barokkosították, majd 1843-ban neogótikus stílusban rendezték be. A templomot az 1633-ban épült barokk stílusú temetőkápolnával kívülről régi kerengőre emlékeztető oszlopos folyosó köti össze.

A temetőkápolna szomszédságában egy 1625-ben épült házban képtár (Gemäldesammlung im Dechantenhof) van berendezve, ahol az egykori hercegségi nyaraló több értékes festményét is elhelyezték.

Az egykori Hercegségi kastély-t 790-ben említették először. Újabb kori alakját a 17. században kapta. A kastélyt 1862-ben börtönné alakították át, a külső és belső átépítések az épületet tönkretették.

Nevezetességek

Városkapuk
Plébániatemploma (Pfarrkirche Mariä Himmelfahrt) – a templom legrégebbi és legértékesebb műkincsei az itt Laufenben született Johann Michael Rottmayr két munkája: egy 1690 körül készült oltárkép a hajósok oltárán, a másik az 1698-ból való és az orgona erkélye alatt elhelyezett festmény amely a Madonnát festő Szt. Lukácsot és az orgonán játszó Szt. Ceciliát ábrázolja.
Képtár