A Bahama-szigetek vagy hivatalosan a Bahamai Közösség (angol: Commonwealth of The Bahamas) egy ország a Karib-térségben.
A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban.
A szigetek közül 29 lakott. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.
Egyesek szerint a név az ősi Bahama („nagy felső középső sziget”) névből származik, amelyet az őslakos taínó nép használt Nagy-Bahama szigetére. Az idegenvezetők ugyanakkor gyakran állítják, hogy a név a spanyolbaja mar („sekély tenger”) szóból származik, amely körülveszi a szigeteket.
Fekvése, határai
A 690 szigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300km hosszan húzódó ország az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik. A korallszigetek és szirtek átlagos területe 5 és fél négyzetkilométer.
A szigetek felszíne sík. A dombok ritkán emelkednek 15-20méternél magasabbra. A legmagasabb pont 63m magasan van a tengerszint felett.
Vízrajza
A Bahama-szigetek délkeleti részén három, nagy kiterjedésű „bank” van. Így nevezik a partoktól távol eső sekély tengereket. Ezek földrajzilag részei a Bahama-szigeteknek, de nem tartoznak az állam területéhez.
Az országban szubtrópusi monszunéghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28°C. A hőséget enyhíti a tenger közelsége. Nyár végén, ősszel gyakoriak a trópusi ciklonok, más néven hurrikánok. Az erős szél és az általa felduzzasztott tengervíz súlyos károkat képes okozni. A rendszeres meteorológiai megfigyelések kezdete óta még sohasem fagyott, de +3-5Celsius-fok előfordul.
A Bahama név eredete vitatott. Vannak akik a spanyol baja mar: 'sekély tenger' kifejezésből eredeztetik; mások szerint a Grand Bahama Island-ra alkalmazott tainó nyelvűba-ha-ma kifejezésből származik, melynek jelentése: 'nagy felső középső föld'.
Bár a térség korábban is lakott volt, a tengerjáró tainók a déli Bahama-szigetekre a 7. században nyomult be Hispaniola és Kuba felől. Ezeket az embereket ismerik lucayan néven. Becslések szerint 40000-nél több lucayan élt a spanyol gyarmatosítók érkezésekor.
1492október 12-én Kolumbusz Kristóf hajói az európaiak számára addig teljesen ismeretlen Újvilágban először az általa San Salvadornak nevezett Guanahani-szigeten értek partot. Ezt a lucayanok Guanahani néven nevezték, a mai neve Samana Cay vagy pedig a mai San Salvador-sziget, amit Waitling szigete néven is ismernek. Ez az egzotikus sziget Bahama középső részén helyezkedik el. A lucayanok barátságosan fogadták Kolumbuszt, aki később javakat cserélt velük.
A bahamai lucayanokat később Hispaniolára szállították rabszolgaként, és két évtizeden belül a lucayan társadalom megszűnt létezni a kényszermunka, a háborúskodás, a betegségek, az emigráció és a kiházasodások miatt. A lucayan lakosság eltűnése után a Bahama-szigetek lényegében lakatlanok maradtak az angol telepesek 1647-es érkezéséig. Közülük elsőként a Puritánok alapítottak települést Eleuthera szigetén.
1670-ben II. Károly angol királyKarolina gyarmat bérlőinek adta bérbe a Bahama-szigeteken a királyi jogokat: a kereskedés, adóztatás, kormányzó kinevezésének és a terület igazgatásának jogát. A bérlők igazgatása idején a Bahama-szigetek kalózok menedékévé vált. Köztük volt a hírhedt Feketeszakáll. A törvényes rend helyreállítása érdekében a Bahama-szigeteket 1718-ban brit koronagyarmattá nyilvánították. Ezután kemény harcban törték le a kalózkodást.
1782. május 8-án az amerikai függetlenségi háborúbanLouisiana spanyol kormányzója elfoglalta a Bahama-szigeteken, New Providence szigeten található brit haditengerészeti támaszpontot. A következő évben megkötött béke azonban visszajuttatta Bahama-szigeteket a britek birtokába.
1807-ben betiltották a rabszolga-kereskedelmet a brit birtokokon. A rabszolgahajókról kiszabadítottakat jórészt a Bahama-szigeteken telepítették le. A rabszolgaságot a Brit Birodalomban 1834. augusztus 1-jén tiltották be. Sok rabszolga szökött ide az Egyesült Államokból az Atlanti-óceán veszélyeit legyőzve a szabad élet reményében. 1932-ben 5-ös fokozatú hurrikán sújtotta a szigeteket, nagy pusztítást okozva.
A britek a szigeteknek belső önkormányzatot 1964-ben adtak. 1973-ban Bahama-szigetek nemzetközösségi monarchiaként független állammá vált, az államfője III. Károly, mint a Bahama-szigetek királya. 1967-ben Sir Lynden Pindling volt az első fekete a gyarmat élén, és 1968-ban miniszterelnök lett. Egy másik bahamai fekete, Sir Milo Butler lett a királynőt képviselő főkormányzó a függetlenség után. A turizmusra és a offshore pénzügyi műveletekre támaszkodva a bahamai gazdaság az 1950-es évek óta virágzik. Továbbra is súlyos gondot okoz az oktatás és az egészségügyi ellátás helyzete, a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és az illegális bevándorlás.
2019. szeptember 2-án az ország történelme eddigi legnagyobb természeti katasztrófáját szenvedte el, amikor lecsapott rá a Dorian hurrikán. A károk felmérése még tart, de azt biztos, hogy hatalmas csapást mért az országra és gazdaságára.
A Bahamák, mint brit koronagyarmat zászlaja.
A brit koronagyarmat Bahama-szigetek Szent Eduárd koronás gyarmati címere. Latin jelmondata: Expulsis Piratis – Restituta Commercia, Kalózok kiűzve - Kereskedelem helyreállítva.
A lakosság 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású. A feketék az afrikai rabszolgák leszármazottai. Részben a fehér gyarmatosítók hurcolták be őket a szigetre, részben maguktól szöktek ide az Egyesült Államokból, amikor a szigeteken már beszüntették a rabszolgatartást. A fehér lakosság a brit gyarmatosítók leszármazottaiból áll. A fennmaradó 10% nagy része mulatt, fekete-fehér keverék. Elenyésző az ázsiaiak (indiaiak) aránya.
Nyelvi összetétel
Az országban az angolt és a kreolt beszélik. Ezek közül a hivatalos az angol.
Vallások
A Bahama-szigetek lakosságának 90%-a vallja magát vallásosnak. A vallásos lakosság túlnyomórészt keresztény. A 2008-as adatok szerint a lakosság 72%-a protestáns felekezetekhez tartozik. Ebből a baptisták 35%-ot, az anglikánok 15%-ot, a pünkösdisták 8%-ot, az Isten Egyháza egyház 5%-ot, a hetednapi adventisták 5%-ot és a metodisták 4%-ot képviselnek. Van egy jelentős római katolikus közösség is, amely körülbelül 14%-ot tesz ki.
Szociális rendszer
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az ország államformája alkotmányos monarchia. Az ország perszonálunióban áll az Egyesült Királysággal, államfő a brit uralkodó, akit a főkormányzó képvisel. A jelenlegi uralkodó III. Károly. A főkormányzó a legtöbb szigetcsoporton megtalálható hivatalain keresztül gyakorolja a Nagy-Britanniában élő uralkodó helyett és nevében az államfői jogköröket. Az uralkodó szerepe ceremoniális, nem jár valódi hatalommal. A trón örököse - mint az Egyesült Királyságban - a walesi herceg, az uralkodó legidősebb fia, jelenleg Vilmos walesi herceg.
A főkormányzó 2010. április 14. óta Sir Arthur Foulkes.
Bahama-szigeteki 1 dolláros pénzérme II. Erzsébet portréjával.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A választásokat a király nevében a főkormányzó írja ki négyévente. Szintén a főkormányzó nevezi ki a király nevében a választásokon győztes párt vagy koalíció jelöltjét miniszterelnöknek. Hogyha egy párt sem szerez abszolút többséget, a választási eredmények alapján kialakítandó koalíció pártjai megegyeznek a miniszterelnök személyéről, akit a főkormányzó nevez ki. A miniszterelnök a miniszterekből álló kormány feje, a végrehajtó hatalom vezére. 2012. május 9. óta a Progresszív Liberális Párt jelöltje, Perry Christie a miniszterelnök.
A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlament kezében van.
Az igazságszolgáltatás legfelsőbb szerve a bahamai Privy Council.
Közigazgatási beosztás
NP New Providence
# Acklins
Berry Islands
Bimini
Black Point
Cat Island
Central Abaco
Central Andros
Central Eleuthera
City of Freeport
Crooked Island
East Grand Bahama
Exuma
Grand Cay
Harbour Island
Hope Town
Inagua
Long Island
Mangrove Cay
Mayaguana
Moore's Island
North Abaco
North Andros
North Eleuthera
Ragged Island
Rum Cay
San Salvador
South Abaco
South Andros
South Eleuthera
Spanish Wells
West Grand Bahama
Politikai pártok
Miniszterelnökök
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! | Legutóbbi frissítés: szakasz
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Gazdasága
Általános adatok
Szálloda a Paradise szigetenTengerpart, Nassau
Az egy főre eső GDP-t tekintve a Bahama-szigetek az egyik leggazdagabb ország Amerikában. A turizmus nemcsak a bahamai GDP mintegy 60%-át adja, hanem az ország munkaerejének mintegy felének ad munkát. A Bahama-szigetek 5,8 millió látogatót vonzott 2012-ben, akiknek több mint 70%-a óceánjáró hajó utasa volt.
Jelentős bevételeket köszönhet liberális adórendszerének, amelyre alapozva virágzanak az off-shore vállalkozások.
Az idegenforgalom után a következő legfontosabb gazdasági szektor a banki és az offshore nemzetközi pénzügyi szolgáltatások, amelyek a 2010-es években a GDP mintegy 15%-át teszik ki.
A világtengereken számtalan hajó közlekedik bahamai zászlók alatt.
Mezőgazdaság, halászat:
A bahamai élelmiszer-ellátás kb. 80% -át importálják. Helyben cukornádat, trópusi gyümölcsféléket (banán, ananász stb.) termesztenek.
Óceánjárók a nassaui Prince George Wharf kikötőbenEgy, a szigetek között közlekedő repülő
Az országban nincs vasút. A közúthálózat hossza 2693km.
Vízi
A hajóutazás az egyetlen módja annak, hogy néhány kisebb szigetet elérjünk. A nagy utasszállító hajók kikötőhelyei a Grand Bahama-szigeten és New Providence-ben találhatók. A freeport-i Lucayan Harbour és NassauPrince George Wharf kikötője kifejezetten óceánjáró hajók fogadására épült.
Légi
A szigetek fő repülőterei:
a New Providence-i Lynden Pindling nemzetközi repülőtér,
a Grand Bahama-sziget Grand Bahama nevű nemzetközi repülőtere (GBIA),
az Abaco-szigeten található Leonard M. Thompson (régebben: Marsh Harbour) nemzetközi repülőtér.
A burkolt kifutópályával rendelkező repülőterek száma 2010 körül 23 volt, ezeken kívül volt még 39 burkolatlan kifutópályákkal rendelkező.
A konyhán nagy szerepet játszanak a tenger gyümölcsei: a különböző halak, kagylók, rákok és homárok. A szárazföldön termő alapanyagok a trópusi gyümölcsök, rizs, borsó és galambborsó. A leggyakoribb hús a sertéshús. A leggyakrabban használt fűszerek pedig az erőspaprika, zöldcitrom, hagyma, fokhagyma, szegfűbors, gyömbér, fahéj, rum és kókuszdió. Az egyes szigeteknek is megvannak a maguk jellegzetes kulináris sajátosságai, ugyanakkor a bahamai gasztronómia igen sok közös vonást mutat az Egyesült Államok déli államainak konyháival is.
Országszerte találkozni ételeket kínáló standokkal, ahol a külföldi vendégek szinte mindig kaphatnak frissen sült helyi specialitásokat.
A bahamai levesek többnyire más karibi szigetekről erednek. Alapanyagaik is többnyire halból vagy a tenger gyümölcseiből állnak. Egykor nagyon népszerű és emblematikus bahamai fogás volt a teknősleves, amely állatok védettsége miatt ma már teljesen eltűnt a gasztronómiából. Azóta a helyét átvették a tengeri csiga-specialitások.
A sertéshúson kívül találkozni a hozzávalók között baromfi-, kecske- és marhahússal is. Jellemző továbbá az iguánahús fogyasztása is, annak ellenére, hogy egyes fajai a Bahamákon veszélyeztetettek.
A rumalapú italok nagyon népszerűek a Bahamákon, sőt a kókusztejet is gyakran használják italok készítéséhez. A kókusztej és rum vegyítéséből többféle szeszesitalt állítanak elő, míg a Sky juice elnevezésű különlegességet kókusztejből, ginből és sűrített tejből készítik. Kalik néven saját söre is van a szigeteknek.
Turizmus
Tengerparti képTuristák az Eleuthera-szigeten
A Bahamákon 2012-ben 5,8 millió turista fordult meg, többségük óceánjáró luxushajón érkezett.
2003-ban a fő szigetek turistáinak csaknem 70 százaléka azt mondta, hogy idelátogató döntésük elsősorban a meleg éghajlaton és a strandok szépségén és elérhetőségén alapult, ezt követte a szállodai létesítmények szolgálatai és sokszínűsége.
Számos nagy társaság megvásárolt egy-egy lakatlan szigetet, amelyet ma privát üdülőszigetekként működtetnek.
Oltások
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki: Sárgaláz. Javasolt még a Hepatitis A elleni oltóanyag.
↑Faragó Imre (2008). Nagy képes földrajzi világatlasz (magyar nyelven) (4. kiadásed.). Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen. ISBN9789635966776.
é. sz. 25° 04′, ny. h. 77° 20′25.066667°N 77.333333°WKoordináták: é. sz. 25° 04′, ny. h. 77° 20′25.066667°N 77.333333°W
.svg)
.png)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
