| Beilngries | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Eichstätt járás | ||
| Irányítószám | 92339 | ||
| Körzethívószám | 08461 | ||
| Rendszám | EI | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 242 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 102,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 368 m | ||
| Terület | 100,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Beilngries weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Beilngries témájú médiaállományokat. | |||
Beilngries település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 10 242 fő (2025. december 31.). Beilngries Altmannstein, Denkendorf, Greding, Berching, Dietfurt an der Altmühl, Kinding, Kipfenberg és Haunstetter Forst községekkel határos.
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 1620 | 3381 | 5800 | 8765 | 8897 | 9258 | 9700 | 9993 | 10 282 | 10 242 |
| 1875 | 1950 | 1975 | 2011 | 2013 | 2015 | 2017 | 2021 | 2023 | 2025 |
Neustadt an der Donautól északnyugatra fekvő település.
Beilngries nevét 1007-ben említették először az oklevelek "Bilingriez" néven. Az Eichstatti Egyházmegyéhez tartozó hely volt, előbb a püspök, később 1053-ban II. Viktor pápa piac- és vámjogot adományozott a településnek. 1300 körül a várost árokkal és fallal vették körül, amely megakadályozta a város pusztulását a késő középkorban a parasztháború alatt.
Az Eichstätti püspökség a boszorkányüldözés idején legalább két nőt vádolt meg az állítólagos boszorkánysággal, kiket 1623-ban vagy 1625-ben halálra is ítéltek.
1633-ban a város harc nélkül megadta magát weimari Bernhard csapatainak. 1802-ben a bajor csapatok foglalták el. 1846-ban a Ludwig-csatorna megnyitása nyomán Beilngriesben fellendült a fa és marhakereskedelem.